Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
T. Szőnyi E.: Észak-Itáliából importált császárkori agyagcsészék a győri Xántus János Múzeumban
lelőhelye és előkerülési körülményei ismeretlenek, így ma már csak szórványLeletként kezelhető. X. J. M. ltsz.: 53.156.5. Szá.: 74 mm, Tá.: 34 mm, M.: 74 mm, Fv.: 2 mm. Szürke agyag, sötétszürke bevonat. (3. ábra 12., III. tábla 12.) A Kálvária környékéről a tárgyalt edényfajtából még két darab található múzeumunkban. Mindegyik vétel útján került a gyűjteménybe, mindössze anynyit tudunk róluk, hogy feldúlt sírokból származnak, és egyéb lelet velük együtt nem került a múzeumba. Biztosnak látszik, hogy szintén a temetőhöz tartozó sírokról van szó. Mindkét csésze fületlen. 13. Az egyik kis peremmel ellátott, enyhén kihasasodó, talpa felé erősen szűkülő formájú, díszítése a hasán körülfutó fogaskarcolt sáv. X. J. M. ltsz.: 53.156.6. Szá.: nem mérhető, Tá.: 29 mm, M.: 46 mm, Fv.: 2 mm. (3. tábla 13., V. tábla 13.) 14. A másik egyenes falú, alul összeszűkülő csészécskét a perem alatt vízszintesen körülfutó barázda alá függőlegesen elhelyezett barbotinszálakkal díszítették. Ez alatt fogaskarcolt zóna fut körbe. X. J. M. ltsz.: 53.169.5. Szá.: 94 mm, Tá.: 39 mm, M.: 46 mm, Fv.: 1,2 mm. Mindkettő anyaga világosszürke, sötétebb szürke bevonattal. (3. ábra 14., VI. tábla 14.) A kálváriái temetőből több hasonló edény nem azonosítható, feltehetőleg már a múzeumba sem kerültek be, mert „a szürkésfekete, vékony falú csészék szinte minden hamvsírban előfordultak" 13 . Lovas E. említi, hogy a katonai kórház mögötti részen is találtak vékony falú szürke csészécskéket, mivel azonban töredékes állapotban kerültek elő, Méry be sem szállította őket a múzeumba 14 . Nem tudjuk, hogyan került Szegedre egy Győr-Kálvária lelőhelyű fogaskarcolt, díszes, szürke csésze, melyet Bónis Éva említ. 15 A teljesség kedvéért okvetlenül beszélnünk kell még a Bíró E. által 1960-ban Győr-Nádorvárosban feltárt és már publikált sírok anyagáról. A Zrínyi M. utcában lakóházak és egy „trafó-ház" alapozásánál előkerült és megmentett 14 sír egy urnás és egy csecsemőcsontváz kivételével szórthamvas rítusú 16 . 15. E temetőből három barbotindíszes szürke csésze és egy fogasdísszel ellátott pohár került elő. A második sírból származó, enyhén kettős kúpos, kis talpon álló fületlen csésze dísze: az edénytest felső részére felrakott barbotin, mely pöttyökben végződő függőleges vonalkák közé zárt ívekből és ezek alatt elhelyezett szőlőfürtmotívumból áll. X. J. M. ltsz.: 64.2.14. Szá.: 90 mm, Tá.: 38 mm, M. : 55 mm, Fv. : 1,5 mm. Színe szürke, sötétszürke bevonattal. (3. ábra 15., VI. tábla 15.) 16. Az első sírból előkerült kétfülű csésze teste két részre tagolódik: a felső majdnem hengerpalást alakú, az alsó csonka kúpos. A felső részen szőlőfürtmotívumok között három barbotinpettyben végződő vízszintes fonalat egy negyedik függőleges köt össze. X. J. M. ltsz.: 64.2.9. Szá.: 78 mm, Tá.: 28 mm, M.: 62 mm, Fv. : 2 mm. Világosszürke alapon sötétebb szürke bevonattal. (3. ábra 16., VII. tábla 16.) 17. A negyedik sírhoz tartozó, az előbbihez hasonló formájú csésze díszítése: két vízszintesen elhelyezett barbotinpálcasor között ugyancsak vízszintes sorban körülfutó barbotinpettyek. Kis, kihajló peremben végződő, egyenes oldalú 13 Lovas E., i. m. (Főgimn. Ért. 1933), 14. 14 Lovas E., i. m. (kézirat), 8. 15 Bónis E., i. m. 134. XIX. t. 46. 16 Bíró E., Győr-nádorvárosi koracsászárkori sírok, AÉ 88 (1961), 245. 12
