Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Domonkos O.: A csornai kékfestőműhely

26. ábra. Váltómunka 1946—47-ben Ma is járnak még vásárra, a szanyi, kapuvári, beledi, hegykői lakosok kere­sik legjobban a kékfestőt. Az új, világosabb indantrén kelméket a hagyományos kékfestő viseletű helységekben Fraszték is megkedveltették. Ezeket az anyago­kat azonban egyre többen keresik városi ruhák készítéséhez is. A kékfestés népművészeti szintű újjáélesztésén fáradozik Frászt Pálné, a „Népművészet ifjú mestere". Régi minták alkalmazásával asztali futókat, kis térítőket, szetteket, ruhaanyagokat készített a közelmúltban Budapesten meg­nyílt ifjú népművészek kiállítására. Ezek értékesítése egyelőre kisebb jelentő­ségű, de a gazdag mintakincs felélesztése és napjaink lakáskultúrája számára való átmentése nagyon fontos feladat. Igen örvendetes, hogy az iparművészek mellett, és itt elsősorban Body Irén nevét kell említeni, a letűnőben levő iparág művelői közül vállalkozott valaki a kékfestő mai igényekhez való alkalmazá­sara 1!) Domonkos Ottó 49 Bódy Irén 1970 tavaszán iparművészeti munkásságáért Munkácsy-díjban ré­szesült. Frászt Pálné 1970. aug. 20. alkalmával kapta „A népművészet ifjú mestere" címet, a felszabadulás tiszteletére hirdetett pályázat eredménye alapján. Munkáin erő­sen érződik Bódy Irén hatása. 155

Next

/
Thumbnails
Contents