Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Tomka P.: A Győr-Téglavető dűlői avar temető belső csoportjai

A legkésőbbi típusúakhoz számítjuk az ovális karikajú, általában hosszú üvegcsüngős fülbevalókat: 20., 25. (rövid csüngővel), 73., 205. (egybe öntött karika és dísz, alul felszerelt üveggyönggyel), 207., 306. (nincs meg), 329. (Börzsö­nyi szövegében nem szerepel, rajzán azonban igen), 361. (Börzsönyi rajza és le­írása egyértelmű, a múzeumban kerek karika szerepel helyette), 366. (nincs már meg), 368. (egybe öntött kerek példány társaságában), 389., 402., 446., 450. (ezüst, kerekgyöngyös, tubusos darab), 510., 518. (egybe öntött), 552., 562. (egybe öntött), 646. (Börzsönyi leírása alapján, a múzeumban nem található), 656., 663., 668. (egybeöntött, társaságában kétszeres S végű karikák), 670. (nincs meg), 680. („szokásos szerkezettel" —• a múzeumban ovális karika töredéke), 684. (Börzsö­nyinél „kerülék-alakú", azaz ovális, Fettichnél kerek karikájú, csüngős, a mú­zeumban viszont nincs meg, helyére tévesen a 616. sír fülbevalóját leltározták), 733. (nincs meg), 763. (nincs meg), 771. sír (utóbbiban egybeöntött fülbevalók). Késői jellegzetességnek szokás tartani a spirálcsüngős karikákat (346., 677. sír, ill. 176. sír ékszerei, utóbbinál nem a karika végét hajtották spirálba, hanem a csüngő egyébként szokásos helyére bronzhuzalból hajlított spirálist erősítet­tek) 74 . Vitatott a kerek karikájú, piramis alakban elrendezett kis gömböcskék­kel díszített típus időrendi helyzete 75 (27. sír). A 449. sírban másodlagosan fel­használt, fülbevalóról származó aranyozott, granulációval díszített tubus volt, így ezt a sírt is a relatíve későiek közé sorolhatjuk (6. ábra). Sajnos, nem értékelhető az elég sok kis, egyszerű karika, mindenütt előfor­dultak a temetőben, rendeltetésük sem határozható meg mindig egyértelműen 70 . Időrendben a fenti két nagyobb csoport között foglalnak helyet a kerek ka­rikájú, gömbölyű gyöngycsüngős fülbevalók. Típusaik elsősorban méretben tér­nek el egymástól, egyéb technikai sajátosságaik is jórészt a méret velejárói, a nagyobb méretűekre jellemző a granulált, vagy azt utánzó díszítésű tubus, a ki­sebbeknél általában egyszerű bronzhuzalpánt fogja közre a gyöngyöt 77 . Nagy­74 Kralovánszky A., i. m. Arch. Ért. 84 (1957), 177., 180., 183—186., Z. Cilinská, Slawinsch—awarisches Gräberfeld in Nővé Zámky, Arch. Slov. Fontes VII (1966), 149—150. 75 Kovrig L, i. m. 143., 163. Z. Cilinská, i. m. 148—149. 76 Még gyűrűként is használhattak ilyen egyszerű karikákat (sajnos Börzsönyi sok esetben nem írta le azt sem, hogy a sírban hol találta ezeket) : a 830. sír két példá­nyáról pl. tudjuk, hogy gyűrűk voltak. Gyöngysorral együtt kerültek elő több sírban, lehetséges (különösen a kisebb példányoknál), hogy a gyöngysor végéhez tartoztak (mint Farád-Kishosszú 8. sírjában, publikálatlan lelet a győri XJM-ban, a szerző ása­tása, 1969). Hajkarikák is lehetnek köztük, legvalószínűbb a halántékon, páratlanul előkerült darabok ide tartozása: 24., 342., 95. sír) a 75.-ben a halántékon csak patina­nyomokat találtak), valamint a férfisírban, varkocsdísszel együtt, halántékon vagy máshoz előfordulóké: 84. (halántékon), 117., 148., 163. (halántékon), 210. (hajfonatdísz ­szel), 796. (hajfonatdísszel), 812. sír. Ezeket általában fülbevalóként értelmezik, eddig sajnos csak egyetlen esetben sikerült a hajfonatdísszel való összefüggést igazolni (Táp­Borbapuszta, 15. sír, publikálatlan, a szerző ásatása, 1966-ban). Férfi-, női és gyermek­sírokban, korai és késői kísérőanyaggal egyaránt előfordultak. Néhány esetben fel­tehető, hogy eredetileg csüngős fülbevalónak csak a karikája maradt meg. 77 A legegyszerűbb statisztikai módszerrel, a gyakoriság eloszlásának vizsgálatá­val három fő csoportot különböztethettünk meg (7. ábra) : a nagykarikás csoport (3,9— 4,1 cm átm., és egy 5 cm-es karika) a homogén mintának megfelelően viselkedett, a kö­zépnagyságú karikák csoportja (2,5—3,5 cm) nem felelt meg ennek a követelménynek (3 cm és 3,5 cm-nél is volt egy csúcsa a gyakoriságot szemléltető ábrának), míg a kis­karikás csoport ismét homogénnek látszott (átm. 1,7—2,2 cm). Meg kell jegyeznem, hogv bár a kerek karikájú csüngős fülbevalók elég nagy számban kerültek elő (46 sír adatait használhattam fel), az egyes csoportok esetszámai már nem ilyen nagyok, így az eredmény elég bizonytalan, mégis, legalábbis a győri temetőre jellemző, hiszen ez a különválasztás összevág az egyéb tárgyak elemzésével kapott eredménnyel. 77

Next

/
Thumbnails
Contents