Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Tomka P.: A Győr-Téglavető dűlői avar temető belső csoportjai
töltött gödre lehetett, ez megmagyarázná a gazdag sírokkal való véletlen egybeesést (a domb gerincén kezdték meg a homokvételt is, ide kerültek a gazdag sírok is). A magyar sírokról Börzsönyi először 1903-ban beszélt. A megelőző évben a temető ÉK-i oldalán „közel a széléhez, de beljebb is az 5. sorban" tárt fel 6 sírt, „az egymástól elég távol álló avar kori sírok között". Börzsönyi szavai szerint a térkép győzte meg arról, hogy más irányításúak. Csakhogy ezek nem szerepelnek a térképen! A számozás is félrevezető, a megadott sírszámok (26., 47.) nem a térkép azonos jelzésű sírjaira vonatkoznak 21 . Az 1905-ös közlésben az ÉNy-i oldalon újonnan feltárt sírok szerepelnek. Az 1908-ban közölt 800. számú, utolsó magyar sírról megjegyezte Börzsönyi, hogy ez volt legbeljebb a magyar sírok közül a temető Ny-i oldalán 22 . Kérdéses tehát, hogy hol is volt az a 4 honfoglalás kori sír, amely sem a temetőtérképen, sem a múzeum gyarapodásában nem szerepel 23 . Börzsönyi szövege szerint a temető addig feltárt részének ÉK-i felében, az avar kori sírok között kell keresnünk azokat (kettő a temető szélén, egymás mellett volt: ezek a 363. és 364. sz. sírok). Ez a szöveg az 1903-as ásatás eredményeinek ismerete előtt íródott, nem szerepelnek benne ugyanis az 576-tól kezdődő számozású magyar sírok. Börzsönyi ekkor a temető egész Ny-i felét érintetlenül hagyta — mint ahogy azt 1904-ben megírta. 24 A kérdéses magyar sírok tehát nem függtek össze közvetlenül a később feltárt csoporttal, jóval keletebbre feküdtek. A lokalizálást segíti, hogy a szóban forgó sírokkal kapcsolatban említett trágyadombról a közeli avar sírok tárgyalásánál ismét megemlékezett Börzsönyi 25 . 21 Fettich N. szerint Börzsönyi nem számozta be a magyar sírokat, nem is jelölte a térképen, kettő kivételével (a 363. és 364. sírok azonosságát „a temető szélén egymás mellett fekvő férfi- és női sírral" az 1904-es közlemény alapján tudjuk), Fettlich N., i. m. 47—48. 22 Börzsönyi A., i. m. Arch. Ért. XXVIII (1908), 216. 23 A múzeum gyarapodása és a publikációk számadatai közti említett különbség egyrészt a megjelenési idők különbségéből (a gimnáziumi értesítő az iskolai év adatait közölte), másrészt a publikáció terjedelmének bizonyos kötöttségéből adódott (az 1905-ös publikáció idején gyakorlatilag az egész temető fel volt már tárva —• 16 sír kivételével, mégis három szakaszra kellett felbontani a közlést). Gyanús körülmény, hogy két sírnyi az eltérés a gimnáziumi értesítőben közölt gyarapodás összege és a közölt sírok száma között, és éppen két sír szerepel az 1902-es magyar sírok közül. Véletlen-e a két számadat egyezése? Lehetséges, hogy Börzsönyi a hat magyar sírt leválasztotta az avar temető számozásáról, levonta a sírszámból a hatot a gyarapodási beszámolóban, de nem vette észre, hogy kettő (az azonosítható 363. és 364. sír) ennek ellenére szerepel a térképen. Nem vitás, hogy Börzsönyi átszámozta a sírokat (a magyar sírok sírszámai egy más számozás jelei, ezt a számozást Börzsönyi később beleolvasztotta az avar sírok folyamatos számozásába), feltehetően nem a magyar sírokat kezdte elölről számozni, hiszen akkor 1903-ban még nem szerepelhetett volna 47. sír, hanem az azévi ásatási idény, vagy a ,,B" csoport sírjait. 24 Börzsönyi A, i. m. Arch. Ért. XXIV (1904), 16. 25 Börzsönyi A., i. m. Arch. Ért. XXV (1905). 18.: 471. sír (törékeny lemezből készült vereteit nagyon megtámadta a trágyás föld), Arch. Ért. XXVI (1906), 312.: 694. sír. Mindkét sír egymás közelében, az É-i rész közepétől K-re fekszik, nem messze a 363—364. síroktól. A szintén trágyás földben fekvő 427. sír a temető K-i széléhez közel található: Arch. Ért. XXIV (1904), 35. László Gy. érdekes megoldási javaslata a Ny—K irányítású sírokkal kapcsolatban (a honfoglalást megérő, de már a VIII. sz.ban itt élt csatlakozott szláv népesség temetőrésze lenne ez) továbbra is hipotézis marad. Inkább Fettich N. sejtése lehet helyes (i. m. 48) : ,,Kár, hogy a sírok fekvése közelebbről ismeretlen, mert talán még a magyar sírok között is különbséget lehetne tenni honfoglalás koriak és jóval későbbiek között", hiszen a X. sz.-ra datálható (pénzeket is tartalmazó) sírok ebben a keleti csoportban találhatók, a Szőke B. által is későbbinek tartott („bjelo-brdoi") sírok a Ny-iban. A magyar sírok kérdéséhez kap60
