Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Tomka P.: A Győr-Téglavető dűlői avar temető belső csoportjai
A GYŐR, TÉGLAVETŐ DŰLŐI AVAR TEMETŐ BELSŐ CSOPORTJAI A győri nagy avar temető első sírjai éppen hetven éve, homokbányászás során kerültek elő a Téglavető-dűlőben, Mondovits István győrszabadhegyi polgár birtokán. Azóta szinte minden, avar korral foglalkozó feldolgozásban hivatkoztak rá; elemzői a népvándorláskor kimagasló tekintélyű tudósai. Az avar kori régészeti kutatás újabb eredményei adtak alkalmat arra, hogy Fettich N. 1 és László Gy. 2 után is megpróbálkozzam a győri temető új elemzésével 3 . I. A temető feltárása, a leletek sorsa, publikálása Század eleji ásatásról lévén szó, a rendelkezésre álló információk helyes megítélése, hitelessége szempontjából nem mellékesek a feltárás körülményei. Az ásatás megkezdése előtt kb. 30—40 sír semmisült meg 4 . Börzsönyi Arnold, a győri bencés gimnázium tudós tanára, múzeumának őre 5 öt év alatt 889 sírt tárt fel a temetőből. Eredményeit folyamatosan közölte az Archaeologiai Értesítőben 0 , a közlés azonban nem az ásatási szakaszoknak megfelelően tagolódik. A feltárás szakaszairól pontosabb képet adnak Börzsönyi beszámolói a múzeum 1 Fettich N., Győr története a népvándorlás korában, Győr, 1943, 11—57. 2 Gy. László Études archéologiques sur l'histoire de la société des Avars, Arch. Hung. XXXIV (1955), 53—92. 3 Régi ásatások, publikációk újraértékelése egyáltalában nem szokatlan a közelmúlt régészeti szakirodalmában, elég legyen erre két jellemző példa: Fettich N., A jutási avar kori temető revíziója, Veszprém megyei Múz. Közi. II (1964), 79—107, illetve E. Keller— V. Bierbrauer, Beiträge zum awarenzeitlichen Gräberfeld von Devinska Nova Ves, S1A XIII—2 (1965), 377—397, ez utóbbihoz v. ö. még B. Szatmári S., A dévényújfalui temető etnikai és történeti problémái, Komárom megyei Múz. Közi. 1 (1968), 107—130. Az új elemzéshez felhasználtam a nálunk Kiss A. által bemutatott módszer tanulságait [Kiss A., A magyar államalapítás telepítéseinek tükröződése dunántúli köznépi temetőkben, Arch. Ért. 95 (1968), 243—255]. A kronológia szempontjának érvényre juttatásában az Alattyán-tuláti temető publikációját [1. Kovrig, Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyán, Arch. Hung. XL (1963) 5—267] és elemezését [H. W. Böhme, Der Awarenfriedhof von Alattyán, Kom. Szolnok, Südostforchungen XXIV (1965) 11—65] kísértem állandóan figyelemmel. 4 Börzsönyi A., Győri temető a régibb középkorból. Arch. Ért. XXII (1902), 12. 5 Egyéniségéhez: Uzsoki A., A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás történetéhez, Arrabona 7 (1965) 51—56. 6 Börzsönyi A., i. m. Arch. Ért. XXII (1902), 12—24., 128—143., u. ő., Pogány magyar sírokról Győr város határában, Arch. Ért. XXIII (1903), 67—70., u. ő., Győri sírmező a régibb középkorból, Arch. Ért. XXIV (1904), 15—41, Arch. Ért. XXV (1905), 16—33., Arch. Ért. XXVI (1906), 302—321., Arch. Ért. XXVIII (1908), 208—230. 55
