Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Környei A.: Internacionalisták visszaemlékezései a soproni Liszt Ferenc Múzeum gyűjteményéből

volt az. Micsoda lószerszámok. Ügyes nép azzal a hosszi pikákkaL Ügy kiemelte azt a magyart a lóból, hogy csak úgy füstölt, vagy a nyeregből. Olyan hosszú volt, aztán lábbal, vagy tudja fene, hogyan kezelték. De aizért a huszárainktól, attól féltek. Annyi biztos, akit elfogtak egy huszárt, ázásokkal jobb, ha eldobálta az összes huszárrüháit, ha mindjárt egy ingben volt is, mert aztán annak nem volt kegyelem, jazt aztán a kozákok, kérem, kinyírták. . ^ (Kérdés: A gyalogosokat nem?) ^ —• Azokat nem mondhatnám. Hiszen nekünk, gyalogosoknak munkára jobb volt odamenni, mint a gyalogosokhoz. Mert az aztán nem félt senkit, mikor azt mondta: „zakurity",

5 akkor aztán zakurity, cigarettáztunk. Jöhetett akárki. —«•.•.'. 18 hónapig voltam ott a lágerba, aztán behoztak bennünket Oroszországba munkára. Vasúti munkára. Omszk, Tomszk, Novo-Nikolás.

6 Ott dolgozgattunk, dolgozgattunk, aztán tellett az idő. Tudja, mitőlünk úgy féltek az oroszok eleinte. Mikor bejöttünk Vlagyivosztokból vasúti munkára. Egy községbe' beértünk, ahova a vállalkozó izélt bennünket, ugye még nem voltak készen a barakkok, hát hogy a szállás a~faluban? Ide is meg oda is. Mi? Semmi. Beereszteni bennünket a házba? Azt nemi. Hát aztán azért volt ottan egy nagy pajta. Kétszázan jöttünk ki, persze mind fiatalember, mindjárt nekiállottunk borotválkozni, meg azt a kis göncünket kipucolni. Kimentünk játszani. Magasan volt még a nap. Kettőnek bekötik a szemét, megtalálják egymást, ütnek. A muszkák 'meg leskelődnek ki az utoaajtóból. „Na, most eszik egymást, most eszik egymást." Utána elmesélték. Egyszer csak egy öreg megreszkírozza, odajött. Mink rá se néztünk. „Ne menj oda, mert megesznek!" Hát egyszer csak, nem tellett bele egy félóra, az egész falu ott lett. Az egész falu. Minden foglyot karonfogva, „ugyom kusajtye".

7 Elvezettek bennünket. Azt mondták, hát tik ilyen emberek vagytok? Hiszen nekünk az lett hirdetve, hogy rablók meg emberevők vagytok. Olyan becsületünk lett. Nem is igen tárgyaltak az orosz lányok az őfajta népekkel, csak magyar köllött nekik. Ugye volt az a kis göncünk, azt kipucoltuk, ugye mind 27—28 éves fiatalemberek voltunk. — ... Voltam én egy gazdánál, a fia Szegeden volt fogságban, tiszti szakács volt. Volt valami harminc tehenünk, meg annyi lovunk, meg hát disznó, majorság meg minden. Ügy szedtük össze a lovakat.

8 Ez maga -sütötte ki a lakodalmát. Itt tanulta nálunk Szegeden. Hát, bezsírozott neki. Aztán lett kirántott, meg f asérozott, meg, mondom, az összes lakodalmát maga sütötte ki. Azt mondja az apjának: látjátok, tik olyanok vagytok, csak esztek, nem tudom mit, így élnek a magyarok; e. Micsoda evés volt,*azt gondolhatja.',Ugye ott nem volt tűzhely. Kemencébe égett a tűz hétszám. Aztán ugye> volt olyan kétágú vella, aztán körberakta. Szombaton.meg, minden szombaton: .délután, be a kemencébe, fürödni, a nép bebújni.-De két i>erc alatt úgy verte ám à víz, hogy. Aztán ez àz orosz, ezt nem is izélem,

9 üógy milyen kemény volt, akármellen piros, de abból a fürdőből kijött, olyan piros volt a teste, mint az a piros fazék e, kérem, kiment, hömbölgött a hóba, negyven fokos hideg volt, aztán újra be. Ezek így tisztálkodtak. Aztán meg külön fürdőjük is van, háznál, de szombat délután az mind hazamegy fürödni. Mondom, szombat reggel beszómázták azt a kemencét, mer olyan 5 Rágyújtani! — Az egészet úgy érti, hogy jobb volt olyan munkacsapatban dolgozni, ahol kozák volt az őr, mint gyalogos őr mellett. 6 Novonyikolajevszk, ma Novoszibirszki .. - ... "-.. ••;:-.>. ; 7 Igyom kusajtye = gyerünk, egyetek! 8 Arra gondol, hogy a lovak szérűn voltak. L.: Bakó Lajos visszaemlékezését. 9 Csodálom. ; :: ;'»:*• '•,' : : r.<-ij.'i- .„ . • • ."> 31* 483