Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Környei A.: Internacionalisták visszaemlékezései a soproni Liszt Ferenc Múzeum gyűjteményéből

Majthényi János visszaemlékezése

1 — Kellner Sándorral nem voltam sokáig kapcsolatban, mert ő 1918 őszén jött haza a párt igen fontos megbízatásával. 1918-ban találkoztam Kellner Sándorral Moszkvában. Itt hívták össze a nagy Orosz birodalom minden részéből a hadifoglyok képviseleteit, akik aztán felvilágosítást kaptak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő a felvilágosítás és az agitációs munkában. Én akkor Kazánból jöttem az ottani magyar hadifogoly-bizottság részéről, és április 13. és 17-e között tartott moszkvai értekezleten találkoztam Kellner Sándor elvtárssal. Nagy örömömre szolgált volna, hogyha itt most Sopronban valaki hozzátartozójával beszélhettem volna, mert azok a napok igen emlékezetesek számomra. Kellner Sándor volt a küldöttek mandátumvizsgáló bizottságának az elnöke, az értekezlet jegyzője pedig én voltam.

2 Akkor ismerkedtünk meg Kun Bélával, Szamuely Tiborral. Kellner Sándor Szaratovból jött,

3 és a vele való együttes munkánknak az eredménye az volt, azután, hogy az értekezlet simán folyt le, pár napig tartott. Persze nemcsak magyarok vettünk részt, hanem csehek, románok, németek, mindenféle nemzetiségű hadifoglyok képviseletében ott voltak az osztrák hadifoglyok képviseletében, azt hiszem Thoman elvtárs, és hát a magyar hadifoglyok képviseletében mi is, többek között. Ott ismerkedtem meg Vántus Károllyal, akivel később azután együtt dolgoztam. Az értekezlet után azután ő viszszautazott Szaratovba,

4 én pedig visszautaztam Kazánba. Az értekezleten irányítást kaptunk Kun Bélától arra, hogy mi a teendőnk, fontos volt a hadifoglyoknak a fölvilágosítása, fontos volt, hogy lássa minden hadifogoly, hogy mi történt akkor Oroszországban, illetve ugye akkor már az októberi forradalom óta mi történt, lehet mondani, a kezdődő tanácshatalom első hónapjaiban. Akkor az agitációs munkánknak az eredménye az lett, hogy az intervenciós hadseregekkel szemben nagyon sok hadifogoly, majdnem százezerre menő létszámú hadifogoly csatlakozott a forradalomhoz, nemcsak elméletben, szavakban, hanem tettekben is, mert nagyon sokan, százezerszámra álltak be a vörös hadseregbe védelmezni a szovjet hatalmat, a tanácshatalmat.

5 — Mi volt annak az értekezletnek a lényege, amelyen együtt voltam Kellner Sándorral? — Az volt, hogy mi lássuk elsősorban, hogy mi a teendőnk. Mi a teendőnk itthon. Nagyon határozottan álltunk ki abban az időben a szovjethatalom mellett, de viszont Lenin tanításai voltak tulajdonképpen azok, Leninnek a beszédei és azoknak a fejtegetése, elemzése volt a feladatunk akkor, amikor már viszszamentünk, mindenki az állomáshelyére. Kellner Sándor visszament Szaratovba, én pedig Kazánba. Ö ott dolgozott tudomásom szerint, az ottani vörös hadseregbe 1 Majthényi János budapesti pedagógus (Bp., XI., Fadrusz u. 17/b) soproni üdülése alkalmával a Liszt Ferenc Múzeumban Kellner Sándor családja után érdeklődött, így került sor a beszélgetésre, felvételre a múzeumban 1969. júl. 13-án. L. sz. : LFM HM 15. 2 Erre 1.: R—s. (Rabinovits J.) : Proletárfoglyok kongresszusa. Forradalom (Omszk) 1918. máj. 1. — Rabinovits J.: A moszkvai hadifogoly-kongresszus (1918. IV. 14—

IV. 18.) Sarló és Kalapács (1931.) 5. sz. 40—42. o. Ekkortájt Omszkban, Irkutszkban, Jekaterinburgban stb. is voltak területi hadifogoly-kongresszusok. 3 Kellner Sándor oroszországi tevékenységére 1. főleg: Szita Sz.: Kellner Sándor, az internacionalista csapatok egyik szervezője SSz (1970.) 98—110. o. — PtI Arch. Gábor Mózes visszaemlékezése. 4 Kellner. 476