Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Környei A.: Internacionalisták visszaemlékezései a soproni Liszt Ferenc Múzeum gyűjteményéből

—• Három hónapig. Onnan mentem Szamarkadra.

4 Kikerültem a lágerba, egy kozák láger volt, 12 000-en voltunk. Egy alkalommal én a vízparton voltam, a fehérneműmet mostam, jön egy orosz katona értem, hogy egy sztolár köll, asztalos köll. Hát jelentkeztem is és ottan dolgoztam 916. júliustól 918. február 18-ig.

5 Nagyon emlékezetes nap nekem ez, mert kérem szépen, amikor a Kerenszkij-rendszer megbukott, akkor a frontról érkező katonák váltották föl nekünk a helyeinket. És kérem szépen, legfiatalabb voltam, már mind összepakoltunk ottan a barakkban, ahol voltunk huszonketten, azt mondja Alexander Alexej Filipovics, szeretett... (Kérdés,: Ez valami főnök volt?) — Ez volt az igazgató. (Kérdés: Ez gyár volt, ahol tetszett dolgozni?) — Ez egy nagy gyár volt. Asztalosüzem, kádárüzem, minden. Hordógyár is. Na és kérem szépen, a lelki egyensúlyom nem volt meg. Le voltunk rongyolódva, hát most hova az isten nyilába megyek én? Nem tudok sehova sem menni. Haza én nem megyek, engemet ne vigyenek. Kiszivárgott kérem szépen, hogy akik hazamennek fiatalok, menetszázadba rakják és kiviszik az olasz frontra. Az meg még állt. Azt mondtam, studíroztam, gondolkoztam, mit csináljak, mitévő legyek mostan? Akkor már a barátaim mind osztrák—magyar bakaruhában voltak, ami még megmaradt kis foszlány, de már kardjuk volt, pisztolyuk volt. Én is beállok. Kimentem az 5-ös polba,

6 ott jelentkeztem. Hát az 5-ös polban, az 5-ös kaszárnyában nem voltam ismerős, találkozok egy Horvát nevezetűvel. Az már akkor, az meg a Filatov-cégről volt gépkocsivezető. Azt mondja: „nézzük, Kelemen — azt mondja —•, állj be vöröskatonának." „Beállok én — mondom — vöröskatonának. Én nem megyek haza, akkor nem akarok másik iránt megmenekültem, most a másik frontra menjek el. Nem megyek." (Kérdés: De hát tudta azt, hogyha vöröskatonának áll, akkor is frontra kell menni?) — Tudtam. De Habsburg-dinasztiáért nem mentem, mert azoknak nem akartam szolgálni, mert volt ottan kérem előadások, propaganda, minden, hogy úgy szaporodtak, Kelemen, úgy szaporodtak, mint a patkányok. Szóval megvolt az alap adva annak, hogy meggyűlölte az ember a Habsburg^dinasztiát. (Kérdés: Szóval, ha már mindenképpen harcolni kell, akkor inkább az oroszoknál harcol?) — Akkor inkább itt maradok. És mikor az igazgató azt mondja, hova megy majd, most hova megy, mikor már a kis batyunkat összepakoltuk. Mondom, őszintén, becsületemre mondom, ezt mondtam az igazgatónak: „burzsuj bity".

7 A burzsujokat verjük össze, azt verjük. Erre azt mondja nekem az igazgató: „Na látod, elszóltad magadat, tégedet itt fogtalak volna tovább dolgozni, de ha azt 4 Szamarkand, Turkesztánban. 5 A szamarkandi N. L. Susztov és Tsa. kereskedelmi és ipari vállalkozó cég munkaigazolása szerint Kelemen 1916. jún. 22-től 1918. ápr. 2-ig dolgozott náluk asztalosként. LFM Ht Adattár. — Szamarkandon a hadifoglyok szervezettsége korai (1916) és fejlett, az akkori Turkesztánban vezető szerepet játszott. L.: Bócz Károly visszaemlékezése. HIL. Internacionalista visszaemlékezések. L. még: Internacionalisták I. és II. k. 6 Polk = ezred, itt az ezred laktanyájáról van szó. 7 Szó szerint == burzsujt ütni. 30 Arrabona 465