Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Környei A.: Internacionalisták visszaemlékezései a soproni Liszt Ferenc Múzeum gyűjteményéből
csak tudatos politikai tett Majthényi János állásfoglalása. Majthényi Oroszországban elméleti úton vált hivatásos forradalmárrá — bár nála is hangsúlyozni kell a valóság élményeinek előremozdító szerepét. Kelemen Géza agitáció hatására lépett be a vörös hadseregbe. Politikai iskolázottsága, amelynek nagy részét a hadifogságban szerezte, a szovjethatalom tudatos harcosává tette őt ; felismerte az igazságos és igazságtalan háború közötti különbséget, osztályharcos szemléletre tett szert. Halványan jelentkezik ez a politikai motívum Hajtó Józsefnél is, sokkal erősebb személyes élményanyaggal— bár ő inkább azok közé az internacionalisták közé tartozik, akiknek állásfoglalásában erősebben meghatározó szerepű az egzisztenciális motívum. A forradalmi Oroszországban a hadifoglyoknak egyszerűen létkérdés volt a harc, megélhetési forrás. A forradalmi időszakban teljesen elemeire széthullott szervezetlen orosz gazdasági és társadalmi életben a hadifoglyok nagy többsége egyszerűen másként nem tudta elképzelni létfenntartását (életének és ellátásának biztosítását), mint szervezett fegyveres testület tagjaként. Az Oroszországban harcoló csapatok valamilyen formában mindig biztosították ellátásukat, több-kevesebb pontossággal és rendszerességgel zsoldot is fizettek tagjaiknak, a zűrzavaros körülmények között az idegen hadifoglyok létbiztonságát csak a fegyveres közösségben találta meg. A prózai jobblét csalogató hatását világosan Bakó Lajos fogalmazza meg: „Irigykedtem rájuk (t. i. a vöröskatonákra. K. A.), hogy azoknak mindenük van, pénzük is, meg enni is, inni is, nem nélkülöztek." Ez a meggondolás valószínűleg minden internacionalistában felmerül, néhánynál elsődlegesen meghatározó jelentőséggel. De az ilyeneknél is a politikum abban van, hogy melyik oldalon álltak a harcolók közé. A helyes választásnak kézenfekvő indoka a korábbi politikai iskolázottságuk mellett a pillanatnyi helyzet megítélése, a szovjethatalom és a fehér rendszernek a hadifoglyokkal szembeni bánásmódban mutatkozó különbsége. Adatközlőink állásfoglalásában a több-kevesebb élességgel jelentkező politikum és a mindnyájuknál meglevő egzisztenciális meggondolások mellett egyéb motívumok is jelentkeznek. Ilyen elsősorban a közösség magával ragadó szerepe. Molnár József, Rács János azért álltak a vörösök közé, mert ismerősök csalták őket. Kelemen Géza és Hajtó József esetében ez a hívás agitáció, toborzás formájában mutatkozik. Különös esete jelentkezik a közösségi motivációnak Csendes Györgynél, őt a közlegény hadifoglyok vezetőjükül választották, és vitték magukkal a forradalmi harcokba. Különös egyéniség e szempontból Bakó Lajos. Az ő állásfoglalásában a politikai, egzisztenciális és társas motívumok mellett különös erővel jelentkezik a kalandvágy, a fiatalos, nyugtalan vállalkozó beállítottságból fakadó állandó változtatni akarás. Ez utóbbi minden esetben erősen befolyásolja az előző motívumokból fakadó döntések realizálásának módját is. Bakó nem kalandor, csak magatartása kalandokat kereső, életútján nagyon világos és pozitív politikum vonul végig. Az oroszországi polgárháborút valamennyi adatközlőnk elvhű magatartással végigharcolta. Az események, az átélt és megismert realitások tanulsága valamennyi fiatal ember egyéniségét átalakította, politikai és erkölcsi arculatát egész életére kihatóan meghatározta. További életükben valamennyien olyan emberként cselekedtek, amilyenné az oroszországi forradalmi harc formálta őket. Többségük hazatérésük után is részt vett az osztályharcban, a magyarországi szocialista mozgalmakban. Magyarországi életútjuk meghatározásában jelentős szerepe van annak a bánásmódnak, ahogyan a magyar rendszer fogadta 27* 419
