Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (2)
Ez volt a helyzet az építőmunkások július 22-i szakgyűlésén (a szűkszavú rendőrhatósági jelentés tévesen 20-ra keltezte), 53 valamint fokozott mértékben az ugyanazon napon tartott szociáldemokrata népgyűlésen, amelyen kb. 800-an vettek részt. Ez alkalommal alakult meg ugyanis a Földmunkás Szövetség győri csoportja. A gyűlés lefolyásáról a Népakarat — többek között — az alábbiakat írta: „Magán a népgyűlés külső képén ugyan meglátszott a nyári hangulat, de az ami éppen a fontosságát kölcsönözte a gyűlésnek, ott ültek a figyelmes, lelkes hallgatók soraiban a földművelő munkások, kik áhítattal csüngtek a szónok szavain. A földművelő proletárok napja volt ez, itt mondták ki a gazdag haza legkiszipolyozottabb proletárjai az egyedül üdvözítő szervezkedést: megalakult az óriási lánc egyik szeme, a földmunkás szövetség győri csoportja, melynek hivatása lesz felébreszteni a megye elnyomottjait. — A gyűlés, mely délután 4 órakor kezdődött s a Nádor-szálloda nagytermében folyt le, Budapestről kapott szónokot, Ferenczy Gyula elvtárs személyében, ki közel 2 óra hosszat, lebilincselően tárta fel Magyarország csúfos politikai és gazdasági helyzetét." 54 Nem tett említést a rendőri jelentés a szeptember 9-i, Simor téri szociáldemokrata népgyűlésről sem, amely előtt a gyűlés résztvevői tüntető felvonulást is tartottak. A gyűlés szónokai — Szívós Pál, Weisz Dezső és Popovits István — a szociáldemokrata elvek igazságáról, a polgári lapok sorozatos koholmányairól és a lakások, élelmiszerek állandó drágulásáról beszéltek a nagyszámú hallgatóságnak. —• Október hó első felében az Országos Famunkások Szövetsége győri csoportjának ülésére, majd három nappal később (10-én) a szociáldemokrata munkások újabb népgyűlésére került sor. Méreteiben és jelentőségében inkább ez az utóbbi emelkedett ki, Klárik Ferenc budapesti elvtárs ugyanis nagy hatású beszéd keretében ismertette az általános és titkos választójog problémáival kapcsolatos legújabb helyzetet, valamint tájékoztatást adott a népelnyomó kormány úgynevezett »szociálpolitikájáról«." 55 Az 1906. év gyűlési krónikája a földmunkások december 2-án tartott Nádor szállói, kerületi értekezletével zárult le. A napirenden a következő témák szerepeltek: 1. a munkabérviszonyok rendezése (aratási és cselédszerződések, napszámbérek), 2. szervezkedés (gazdasági és politikai mozgalmi tevékenység), 3. a sajtó helyzete és feladatai. A szervezeti keretekbe tömörült földmunkásság, községek szerinti küldöttek révén képviseltette magát ezen a fontos összejövetelen, amelyről a rendőrkapitánysági jelentés röviden csak ennyit közölt: „1906. december hó 2-án Dávid Ferenc és társai a Nádor szálló nagy termében 8 órától du. 4 óráig tartottak kerületi munkás értekezletet." 56 A megvitatásra került kérdések igen nagy horderejűek voltak, s bár a mozgalmi harc további sikeres folytatásának lehetőségeit illetően korántsem alakult kedvezően az általános politikai helyzet —• hiszen már előkészület alatt állott a „bilincs- és derestörvény" —, az ipari és agrárproletariátus tömegei az év végi gondok közepette is bizakodóan néztek a jövőbe. A Győri Munkások Lapja „1906—1907." című vezércikkében az alábbiakat írta: „Nincsen semmi kilátásunk arra, hogy az új esztendőben boldogabb lesz a magyar gazda, az iparos, a kereskedő és munkás háza tája. — Amíg azok aratnak, akik sohasem vetnek, amíg azok húzzák a munka gyümölcsét, akik soha semmit sem dolgoznak és 53 GySmL:l Győr város tanácsának iratai. 1754/1907. 54 Na 1906. évf. 31. sz. 55 Na 1906. évf. 42. sz. 56 GySmL:l Győr város rendőrkapitányi hivatalának iratai. 1376/1907. ki. 413