Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (2)

zös munkának egyenletes igazságos jutalma, addig szenvedni fog az ember, nélkülözni a munkás, éhezni sok-sok millió asszony és gyermek. — Az a vigaszunk, hogy a szociáldemokráciában szervezkedett nép diadalmaskodni fog a szervezett népnyúzáson, a rendszeres és törvényileg biztosított kizsákmányoláson, a jogtalanságon, az elnyomatáson és becstelenségen."

45 A levertség mindamellett nem volt olyan arányú, hogy a munkásság másfél évtizedes mozgalmi tevékenységének folyamatosságában nagyobb törés következett volna be. Az 1906-os év első felében 4 munkásgyűlésről tesznek említést az egykorú feljegyzések, több szakmában pedig sztrájkok törtek ki a gyári dolgozók alacsony bérei, rossz munkakörülményei miatt. A rendőrkapitánysági jelentés nem részletezte az első hathónapos periódusban lezajlott bérharcokat, sőt arra törekedett, hogy lényegtelen eseményekként tüntesse fel ezeket a munkabeszüntetéseket. Az említett helyi munkáslap közleményeiből azonban az derül ki, hogy a szándékos bagatellizálás a közhangulat megnyugtatását kívánta szolgálni. Március elején a győri Koestlin-gyár közel 200 munkása lépett sztrájkba a tarthatatlan munkakörülményeik és bérezések miatt. A vállalat igazgatósága 10 napon át halogatta az egyezkedési tárgyalásokat, végül azonban engedményeket tett az előterjesztett követelésekkel kapcsolatban. A munkaidőt kilenc és fél órában állapították meg, az éjjeli munkások 10 %-os emelést kaptak, a túlórák béreit pedig 25 %-<kal emelték. Az eredmények még sokkal jobbak lehettek volna a munkások megfelelő szervezettsége esetén, de ennek hiányában a gyárvezetőség külön paktumokat kötött egyes csoportokkal (pl. a cukrászokkal), és mereven elutasította a 20—30 %-os emelésekre irányuló követeléseket. Barsi József, a Népakarat felelős szerkesztője és kiadója ezzel összefüggésben a következőket hangsúlyozta ki lapjában: „A sztrájk nagy tanulsága az, hogy a munkásoknak szervezkedniük kell. így széttagoltan mindig bizonytalan a küzdelmük és sorsukon is alig képesek enyhíteni. Ezt a szervezkedést annál is inkább sürgetjük, mert a mi előrelátásunk szerint, rövid hetek alatt a Koestlin-gyárban újból ki fog ütni a sztrájk."

46 Alig ért véget a piskótagyári bérharc, máris arról értesülhettek a hatóságok és rendészeti szervek, hogy a festő-, ács- és sütőipari munkások léptek sztrájkba jogos béremelési követeléseik semmibe vétele miatt. Sőt néhány nap elmúltával olyan hírek keringtek a városban, hogy az érdekelt mesterek, vállalkozók makacs elzárkózása esetén a sztrájkolok — budapesti mintára — közös munkássütödét és ácsipari vállalatot fognak létesíteni. E tervek megvalósítására azonban nem került sor, mivel a munkaadók hosszas huza-vona után mégiscsak megegyeztek dolgozóikkal. A munkabeszüntetés különösen az ácssegédek esetében tartott sokáig (majdnem hat hétig), de a festő- és mázolómunkások is három héten keresztül maradtak távol munkahelyeiktől. Az esztendő első felében lezajlott munkásgyűlések keretében április hónapban az SZDP újonnan megalakult női szakegyletének tagjai, valamint az építőés famunkások, májusban pedig a vas- és fémipari munkások tartottak összejöveteleket a Nádor szállóban, illetve a Lövölde kerthelyiségében/

17 A gyűlések szónokai az általános titkos választójog bevezetésének ismételt sürgetése mellett az országgyűlési választások küzdelmeivel, a politikai elő- és utócsatározások ta45 Na 1906. évf. 1. sz. 46 Uo. 1906. évf. 11. sz. 47 GySmL:l Győr város tanácsának iratai. 7621/1906. 410