Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (2)

veket hajigáltak még a házakból is és Demetrovics Szilárd tb. r. alkapitányt fejbe is dobták." —• A tömeget csak a kormány elnök vonatának kigördülése után tudta a karhatalom szétoszlatni. A december 4-én tartott munkásgyűlés 400 résztvevője — az események hatása alatt — természetesen még nagyon izgatott hangulatban tárgyalta meg a történteket, de a megjelent hallgatóság végül is rendzavarások nélkül távozott el a Nádor szállóból. A Győri Hírlap erről a szocialista gyűlésről részletesebb beszámolót közölt hasábjain. Az összejövetel célja tulajdonképpen az volt, hogy a munkásság tiltakozzon a parlament korrupt rendszere ellen, elítélje a politikai pártok különféle mesterkedéseit, különösen az ellenzéki pártok által végrehajtott koalíciót. Teller Kálmán javaslatára a jelenlevők egyhangúlag határozatot hoztak, amelynek lényege a következő volt: ,,A mai helyzet bűnös okozóinak nemcsak a kormányt és annak pártját tartja a munkásság, hanem az ellenzéket is. Kimondja azt is, hogy amily megvetéssel fordul el az erőszakos törvénytiprásért a kormánytól és annak pártjától, ugyanolyan erőteljesen követeli az ellenzéktől, hogy mostani küzdelmének elvi alapot adjon és a harc megszüntetésének egyik elengedhetetlen főf eltételévé az általános titkos választói jogot tegye. A mai helyzetből nincs más kibontakozás, a kormány hatalmi túlsúlyának megdöntésére nincs más mód, mint a választójognak a nép legszélesebb köreire való kiterjesztése, a parlamentnek a néptől és így a kormánynak a parlamenttől való függővé tétele." — A jelenlevő munkásság azzal az elhatározással oszlott szét, hogy e feladatok semmibe vétele esetén kíméletlen harcot fog indítani az ellenzék ellen a súlyos árulásért.

35 A győri tüntetés ügye egyébként az illetékes fórumokat még sokáig foglalkoztatta, de inkább csak olyan szempontból, hogy a „hasonló botrányok" megismétlődését minden úton-módon meg kell akadályozni. Gyakorlati lépések ezúttal sem következtek abban az irányban, hogy a közrendészeti óvintézkedések további szigorítása helyett a munkásosztály elégedetlenségét kiváltó gazdasági és politikai problémák megoldását, fokozatos felszámolását kellene napirendre tűzni. A mozgalmi tevékenység az elmúlt év tapasztalatai alapján a következő esztendőben is alig vesztett lendületéből, eseményekben gazdag sokrétűségéből. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy már az első hat hónap leforgása alatt nyolc esetben tartott gyűléseket a győri munkásság, és 6 alkalommal szüntették be a dolgozók — az egyes foglalkozási csoportokon belül — a munkát különféle béremelési és munkaidő-rövidítési követelések miatt.

36 A február végétől június közepéig lezajlott gyűlések során famunkások, szabósegédek, vas- és fémmunkások, valamint építkezési dolgozók tárgyalták meg az anyagi érdekeiket és állampolgári jogállásukat közvetlenül érintő kérdéseket. Részletes rendőrségi jelentés csak a február 26-án tartott szociáldemokrata munkásgyűlés lefolyásáról maradt fenn, de ennek hangvételéből is megállapítható, hogy ezek a tömeges jellegű összejövetelek (ez alkalommal is kb. 600-an voltak jelen), meglehetősen feszült légkörben folytak le. A napirend egyetlen pontja az általános, titkos választójog kérdése volt, amelyről Rádi Sán35 GyH 1904. évf. 284. sz. 36 GySmL:l Győr város rendőrkapitányi hivatalának iratai, ad 1381/1905. ki. 405