Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (2)

receni győzelemre gondolva, azt mondhatjuk: így kellett történnie. Szervezettség: győzelem. Fejetlenség: bukás!"

29 Az esztendő első felében egyébként még két alkalommal történtek munkabeszüntetések a megye székhelyén. Június második hetében Várnay Antal és Káldy János építési vállalkozók kőművesmunkásai léptek sztrájkba az alacsony bérezések miatt. Említésre méltó körülmény, hogy az első esetben a munkások végleg elhagyták munkahelyüket, mivel nem tudtak egyezségre jutni a vállalkozóval. Káldy Lajos munkásai azonban 4 nap múlva — követeléseik teljesítése után — ismét megjelentek az építkezéseknél. A május elsejére tervezett ünneplésekkel kapcsolatban, „az országszerte izgatott hangulatra való tekintettel", különösen szigorú tiltó rendelkezések láttak napvilágot. Angyal Armand győri rendőrfőkapitány is elutasította a győri munkásság ama kérelmét, hogy tüntető felvonulást és népgyűlést tarthasson a munka ünnepén. A vagongyári igazgatóság ugyanakkor — ismét kirándulás ürügye alatt — Győrszemerére szállította ki munkásait. Ennek ellenére — a jelentés szerint — kb. kétszázan gyűltek össze, akik kettes sorokban vonultak ki a Komló-kertben megtartandó népünnepélyre. A tüntető „körmenetet" szervező vezetők ellen ezért (kihágás címén) megindították az eljárást.

30 A népünnepélyen persze jóval többen vettek részt a jelzett 200-nál, mivel a szemerei „kirándulók" közül sokan már a délutáni órákban hazajöttek. Az 1904-es esztendő második felében csak egy kisebb munkabeszüntetésre került sor (szeptember 4—10.), amikor is Barcza Dániel vállalkozó munkásai sztrájkoltak a magasabb munkabérekért. — Eza látszólagos csend azonban nem a kedélyek csillapodását jelentette, bár a kapitányi hivatal által beterjesztett tájékoztatások arról számoltak be a városi tanácsnak, hogy „a munkásviszonyok kielégítőek". — Az utolsó negyedévben megtartott munkásgyűlések inkább arra mutattak, hogy a gyári dolgozók kilátástalan helyzete és politikai jogfosztottsága egyre növekedő feszültséget vált ki a tömegekből. Az állampolgári jogok korlátozottságával összefüggésben, természetesen a győri ipartestület nyár eleji (a kereskedelemügyi miniszterhez intézett) felterjesztése is szóba került ezéken a gyűléseken, amelyben — többek között — az alábbiak olvashatók: „Egyelőre rendeletileg szigorúan utasítani kell a hatóságokat, hogy tételes törvényeink szellemében minden erőszakos mozgalmat akadályozzanak meg és egyben akként intézkedjenek, hogy úgy a mezei, mint a gyári és ipari munkások bérmozgalmai törvényhozásilag szabályoztassanak, s végre valahára megszabaduljon az ország a jelenlegi, személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állam- és társadalomellenes mozgalmaktól."

31 A további időszakban, október 8-án a famunkások, november 6-án pedig a szervezett győri munkásság tartott gyűléseket a Nádor szállóban. A Győri Hírlap e két összejövetelről csak röviden számolt be. A famunkás-szakgyűlésen Pelczéder Ágoston kb. 50 főnyi hallgatóság előtt az általános politikai helyzetről, a sajtóról, valamint a (kenyér- és tejuzsoráról szólott a jelenlevőkhöz. — Az utóbbi problémakörrel volt kapcsolatos a november 6-i népgyűlés is, amelynek fő témája az élelemdrágítás volt. Lőwy nevű munkás ismertette a hallgatókkal a húsés kenyéruzsorával összefüggő kérdéseket. A népgyűlés határozati javaslatot is elfogadott: 5-tagú küldöttség keresse fel Győr város tanácsát azzal a sürgős ké29 Nsz 1904. évf. ápr. 26. sz. 30 GySmL:l Győr város polgármesterének iratai. 874/1904. biz. 31 GyH 1904. évf. 125. sz. 26* 403