Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (2)

1. ábra. Sztrájktanya a Rábca töltésén a század elején nyúló további tervek megbeszélése céljából. A meghiúsított kísérletek után (az igazgatóság ugyanis minden esetben besúgói útján értesülést szerzett az előkészületekről) végül is csak úgy tudott a vállalat „rendet teremteni", hogy az akciók vezetőit elbocsátotta a gyár kötelékéből.

4 A munkássággal szemben megismétlődő retorziók kihatásai általában két irányban voltak mindig érzékelhetők, amennyiben egyrészt gátlólag hatottak a mozgalmi murikára, másrészt kétségtelenül azt eredményezték, hogy a munkások tömegeiben az egymásra utaltság, a közösségi összetartozandóság érzése megerősödött és tudatosabbá vált. Az utóbbi megállapítások alátámasztására jellemző pl. az 1901. évi május elsejei rendőrkapitánysági jelentésnek az a kitétele, hogy a munka ünnepén a győri munkásság „legnagyobb része szünetet tartott", sőt a város legnagyobb üzemében, a Magyar Vagon- és Gépgyárban ezen a napon teljesen szünetelt a munka. Ez volt az első alkalom, hogy a gyári dolgozók ilyen meglepő számbeli arányban vették ki részüket az ünneplésből. A szóban forgó jelentés ugyanis még arról is említést tett, hogy az újvárosi Komló-kertben ezúttal jelentős létszámú munkásság gyűlt össze, s bár rendzavarás nem fordult elő, a forgalom •a késő esti órákig igen élénk volt ezen a környéken.

5 A májusi csendes demonstráció előkészületei közé kell számítani a három nappal előbb (április 27-én) megtartott Nádor szállói népgyűlést is, amelyen mintegy 500 főnyi hallgatóság jelenlétében ismertették a szónokok a munkás4 GySmL:l Győr város tanácsi iratai. 269/1901. 5 Uo. 841/1901. 395