Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Vörös K.: Városépítés Győrben a dualizmus korában
és kulturális fejlesztésének vonatkozásában az eddigiekhez szorosan kapcsolódó újabb lépést jelentenek. A tervek már lázasan készülnek •— realizálásukat és így Győr modem nagyvárossá válásának további lépéseit azonban a világháború fogja elgáncsolni —•, a tervek egy részében a világháborúval megváltozott viszonyok, igényeik, feltételek folytán örökre is. De az, ami addig öt évtized alatt végül is elkészült így is, most is megérdemli elismerésünket. A város árvízvédelmi berendezései, új hidjai, valamint közműveinek hálózata éppúgy, mint a jómódú polgárság építészeti igényeit — ha számunkra már avultnak ható formákban is, de koruk művészi színvonalán és technikailag igen jól megoldva kifejező — reprezentatív belvárosi házsorok és középületek; a gyáripar nagyarányú fejlesztését is lehetővé tevő gyárvárosi városrendezési koncepció; —• de a város szépen ápolt parkjainak megteremtése vagy Révfalu és Győrsziget technikailag is sikerült bekapcsolása a városszerkezetbe — napjaink győri urbanizációjának, városképének továbbra is élő, s megbecsülendő elemei. 24 * * * A világháború előestéjén Győr hazai viszonylatban, de szélesebb, délkeleteurópai összehasonlításban is, műszaki berendezkedését és városképét tekintve egyaránt fejlett, modern város, urbanizáció és gazdasági funkciók szoros, és éppen ezért mindkét irányban oly eredményes összhangjával. Mindenképpen városiasodása által is alkalmas azoknak a funkcióknak ellátására, melyeket gazdasági és adminisztratív szerepe számára kijelöl — miközben —, nem egy, más város példájától szerencsésen eltérve — kisebb rombolásoktól eltekintve, egészében sikerült megőriznie történelmi múltjának jellegzetes, művészi értékű városképi elemeit. Persze a fejlődés nem hibátlan: hiszen a provincializmus sokáig érezhető hatása, a vidéki polgár kicsinyessége és korlátozottsága: éppen az urbanizáció vonatkozásában is mintegy a századfordulóig időnként megfigyelhető e fékezőelemek mellett egész irányát, ütemét is az egyre erőteljesebb belső ellentmondásokkal küszködő tőkés fejlődés igényei szabják meg. így vívmányainak, eredményeinek társadalmi szintű elosztása sem egyértelmű és ellentmondásmentes: természetszerűleg és egyre erőteljesebben érvényesülnek ebben is az egész városfejlődést a maga érdekeinek alárendelni akaró nagytőke egyre kíméletlenebb szempontjai. Nagyban, de immár szükségszerűen erősítve ezzel végül is azokat a feszültségeket, melyeknek Győr dualizmus kori társadalmában megfigyelhető jelentkezése az urbanizációt és a városépítés más, jelentős eredményeit új oldalról is megvilágíthatja. Vörös Károly 24 A város további terveire HÉ 1911:6 (1910—11-re szóló tervek); 1913:28 (3—4 évre); jó összefoglalásuk visszatekintve 1916:1. Jegyzet: A bekövetkezett utcanévváltozásokban az eligazodást segítik Tornaj F. Győr utcái és terei címmel megjelent tanulmányai: Arrabona 9 (1967) 263—265. o., — 10 (1968) 262—264. o., — 11 (1969) 217—218. o., — 13 (1971) 309—310. o. 386
