Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Vörös K.: Városépítés Győrben a dualizmus korában
szerűen szervezett, jól képzett parancsnok vezetése alatt álló tűzoltóságnak felszerelésére a város nem sajnálja a pénzt: 1912-ben tűzoltógépkocsit is vásárol. 22 20. A városépítés, tágabban szólva: az urbanizáció során felmerülő problémák igazgatási vonatkozásait a 80-as évek végétől kezdve városi szabályrendeletek sora rendezi : így születnek meg a város nagy tűzrendészeti, vízmű, csatorna, gázmű, közvágóhíd stb. szabályrendeletei. A dolog természeténél fogva ezek az urbanizálódásnak elsősorban a társadalomhoz való viszonyában jelentkező problémáit érintik —- magukat a műszaki kérdéseket nem is kívánják szabályozni. De azzal, hogy a város intézményesíti ezzel kapcsolatos eljárásait, s a jogszabályok rangjára emeli őket, részint nagymértékben stabilizálja a műszaki munkát is, részint számunkra rendkívül plasztikus képet nyújt a győri városiasodás sok apró jellemző részletéről, mégpedig (főleg az inkább részletkérdéseket szabályozó rendeletekben) a városiasodásnak az életmódban, életformákban jelentkező vonatkozásairól. Hogy az e tárgyban kelt szabályrendeletek közül csak a legjellegzetesebbeket idézzük: 1885-ben szabályozzák a hordáripart. Engedélyezése városi jog lesz, melyet a város vagy egyetlen vállalkozónak ad bérbe, vagy maguknak az egyes hordároknak, akiknek száma azonban 12-nél kevesebb nem lehet, és akik biztosítékot kötelesek letenni a városnál: standjuk helyét a tanács jelöli ki. Ugyanebben az évben szabályozzák a kéményseprést, 4 év múlva pedig — a már ismertetett módon — a tűzrendészet rendjét. 1892-ben — a piachelyek összevonásával egyidőben — piaci rendtartást is hoznak: itt a piaci rend jogos, a városiasodással összefüggő igényét a városi kiskereskedők harca szövi át a vidékről beáramló őstermelőkkel és kofákkal szemben. A rendelet szerint a vásárbiztos a piaci helyeket először a helybelieknek adja ki (mégpedig ennek során tekintettel üzletük régi voltára), s csak utánuk jönnek a vidékiek, érkezési sorrendben — ha viszont valaki állandó standot akar a piacon, egy évre előre kell kifizetnie a helypénzt. 1893-ban a járda- és utcaterület^foglalásokat szabályozzák (a városnak kell fizetni értük), majd a lakbérlet rendjét szabja meg a város: megállapítják a lakbérnegyedeket, de kimondják, hogy február 1-i hatállyal nem lehet bért emelni, még a felmondási idő lejártáig sem, amivel a szegényebb lakót védik a télvíz idején való felmondással fenyegető lakbéruzsora ellen. 1894-ben a hirdetések kifüggesztésének rendjét szabályozzák, ugyanabban az évben pedig a bérkocsisipart. Ilyen engedélyt ezentúl a rendőrkapitány ad ki, csak megbízható embereknek, korlátozott számban; a kocsikon világosvörös hatósági számtáblát kell elhelyezni; megállapítják az üzem rendjét, a standokat és a viteldíjakat — hajtási jogosítványt írnak elő. 1897-ben a vendéglátóipari zárórákat szabályozzák, majd a nyári sportok fellendülésének megfelelően rendőri engedélyhez kötik és ellenőrzik a csónakázást; egy év múlva szabályozzák a kintornázást és az ebtartást. Végül a századvégen kiadott közrendészeti szabályrendelet számunkra sokszor megmosolyogtatóan naiv tilalmaival már a város technikailag modern, városias keretei között folyó életének e keretekhez való hozzáidomítására irányuló törekvéseket tükrözi: a fizikailag már létrejött modern városnak megfelelő városias emberi magatartás megteremtését. Mert ettől kezdve már tilos 22 Tűzoltás 1870 körüli viszonyaira Fehér I. (szerk.) : Győr megye és város egyetemes leírása. Bp., 1874. 188—189. 1.; a tűzesetekről és a tűzoltóság állapotáról a polgármesteri jelentések évente beszámolnak. — A kezdődő modernizálásról HÉ 1908:6, 1910:12, 1912:19 (gépkocsivásárlás), 1913:11; — a tűzesetek számára, a kár értékére MVStÉ 129. tábla. 384
