Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Vörös K.: Városépítés Győrben a dualizmus korában
egy 3000 m 3-es gazométert, új hűtő- és gázmosó berendezést stb., a következő évben pedig kibocsátják a gázhasználat új szabályrendeletét. A város ekkorra már lemond a gázvilágítás fenntartásáról, s a gáztermelést elsősorban főzési és ipari célokra kívánja fordítani, utcáinak és lakásainak világítását pedig egyre inkább villanyáramra akarja átállítani. Ennek műszaki előfeltételei pedig ekkor már biztosítva vannak. 17 16. A városi elektromos'művet Győrött, mint láttuk, a gázgyár monopóliuma folytán nem a közvilágítás, hanem a csatornázás, a vízmű és a közvágóhíd gépesítési igényei hívták létre az 1900-as évek legelején. A város ui. új létesítményei központi áramellátását megteremtendő már 1902-ben bizottságot küldött ki városi villanytelepek tanulmányozására. A bizottság a pozsonyi villanytelepet választotta mintának. Jól látták: olyan vállalkozás ez, mely okosan kezelve nagy hasznot fog hajtani a városnak. A két 250 lóerős dinamót a Ganznál rendelték meg, s 1904-re szerelték fel — a próbaüzem egy gépgarnitúrával azonban már 1903 decemberében megindult. A termelt 500 lóerőből 414 lóerőt még a városi üzemek —• elsősorban a csatornázás szivattyúi •— használtak el, de a többit már a Belvároson át a Hosszúhíd újvárosi végéig lefektetett kábel melletti magánfogyasztóknak adta át a város: — a bírósági döntésekre támaszkodva világítási és motorikus célokra, a monarchia legolcsóbb áramdíj szabásával. 1904 áprilisában az Elit kávéházban kigyulladnak az első villanylámpák, júniusban Grünwald István asztalosmesternél felbúg az első villanymotor. 1904. szeptember 10-én megteszik a kifejezetten már világítási hálózat kiépítésének első kapavágását. 1905 nyarán már elrendelik további 500 lóerőnek megfelelő áramfejlesztő gépek beállítását is: 1905 végén a villanytelep 953 ezer kW áramot termel, és bevételi többlete megközelíti a 70 ezer koronát. Lázasan megindul a termelés növelése is a hálózat bővítésével: 1906-ban és 1909-ben újabb 1000—• 1000 lóerővel növelik a gépek teljesítményét; 1908-ban már több mint 11 km-nyi légvezeték és 20 km-nyi föld alatti kábel osztja szét a városban az áramot; a fogyasztás 1907-ben 5 millió 100 ezer kW. Ebben az évben a bekapcsolt fogyasztók száma meghaladja az 1300-at, az izzólámpáké megközelíti a 3500-at. S ami a város iparfejlesztése szempontjából a leglényegesebb: a bekapcsolt villanymotorok száma túl van a félszázon, számuk 1908-ra eléri a 157-et, 842 lóerővel: Budapest, Arad, Nagyszeben és Pozsony után Győr gyárai fogyasztják a legtöbb elektromos energiát Magyarországon. A motorok száma 1910-ben már 210-re, 1913-ban 259-re nő; a teljesítmény pedig 1113, majd 1229 lóerőre. Igaz ugyan, hogy az utcákon még mindig gáz- és olajlámpák világítanak (s még 1911-ben is csak 18 ívlámpa és 47 izzólámpa képviseli az elektromosságot): e szempontból Győrt már olyan rendezett tanácsú városok is megelőzik, mint Hátszeg vagy Makó, —' kétségtelen azonban, hogy elektromos műveinek az ipari fogyasztás ellátására történő ráállításával a város elérte költségeinek gyors amortizálódását, és ezáltal lehetővé tette elektromos művei kapacitásának gyors fejlesztését is. 18 17 A gázműre HÉ 1896:7, 8, 1897:14, 1898:16, 1899:15, 1900:10 (a világítás ügyében indított per kérdőpontjai), 1906:12, 1910:12, 1911:6, 11, 23, 24, 1912:19, 20, 23, 1913:7; az 1908. évi igen hiányos számszerű adatok MVStÉ 122/a és 122/c tábla; 1911-re HÉ 1911:17. 18 Az elektromos mű kezdetei a csatornázással függenek össze, •— ezen túl HÉ 1904:12, 1910:12 (az egész elektrifikálás jó összefoglalása); az elektromotorokra MVStÉ 123/c tábla és Ipfjel 1910:653. 1., 1913:679. 1.; a győri elektromos mű számszerű adatai 1908-ban (melyből világosan kitűnik a villanyvilágítás elmaradottsága) MVStÉ 123/e tábla. 380
