Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Vörös K.: Városépítés Győrben a dualizmus korában
ban már ezen belül is szinte önálló település, előre gondosan kidolgozott rendezési terv alapján helyezve el ipari üzemet és munkáslakótelepet, sok faalkatrésszel, csinos házakkal, jó tér- és utcamegoldásokkal. Más gyárak körül helyenként épülőfélben levő munkásszállók vagy munkáslakótelepek egyforma házai sorakoznak, s az egész látvány felett — modern templomtornyokként — a gyárak állandóan füstölgő kéményei őrködnek. S ha egy-egy, ilyen kiterjedésben még Győrött is csak a nehézipar meghonosodásával kibontakozó gyártelepkomplexus még egyelőre viszonylag csak kis területre terjed is ki, Szabadhegyen s főleg Nádorvárosban és az Újvárosban pedig bele is olvad a városrészrendezés utcáinak újonnan kimért racionális hálózatába — kétségtelen, hogy épületei, főleg pedig új épületcsoportjai ekkor már önálló jelentőségre jutnak, s a város még e kispolgárias, kisvárosias lakónegyedeinek képére is (legalább helyenként) már az ipari külváros bélyegét nyomják rá. De kiderül, hogy ez sincs híjával valamifajta sajátos szépségnek: 1907-ben a polgármester büszkén hivatkozik arra, hogy a Gráb-gyár 15 épülete együttesen nemcsak a városnak, hanem az országnak is egyik legszebb gyártelepe. Ezt az így három irányban kiterjedő ipari gócpontot korszakunk végére a körvasút gyűrűje már szoros egységbe fogja össze. Az egyes üzemek közötti szállítás, az iparvágányok gyors és egyszerű bekapcsolása a Győrből öt irányban szétágazó vasúthálózat bármely vonalába, már egyre sürgetőbben igényli e körvasút létesítését. Hosszas huzavona után először a város nyugati részén a győrszigeti gyárak vonala épül ki 1913-ig: a város csak vonakodva engedi meg a vonalnak a feltöltött, parkosítani tervezett Rábca-meder partján való bevezetését egészen az olajgyárig. Keleten közvetlenül a fővonalból tervezik a kiágazást úgy, hogy az hátulról kerülve meg a gyárakat, végül a Duna-partig, az ott korábban már megépített vasúti rakodóig fusson ki. Korszakunk végén már ez a vonal is épülőben van: első lépéseként a város körüli ipari övezet majdani öszszeolvadásának, szorosra zárulásának. 11 11. Győrnek mint gyárvárosnak enemű sajátos problémái közül külön kiemelendő a munkás- és tisztviselőlakások, az egész iparfejlesztés szempontjából döntő fontosságú kérdése. Az átlagos munkabérek mellett ugyanis az ingázás még a közelebbi környékről sem kifizetődő a kétlakinak megmaradni kívánó, vagy egyszerűen a drága pénzért is csak zsúfolt — s mint láttuk: hallatlanul megdrágult — nyomortanyát jelentő városi lakást elkerülni akaró falusi munkás számára. A munkáslakáskérdés szervezett megoldására az első kísérletek a 900-as évek legelején indulnak: a kereskedelmi kormányzat 5 éven át évi 10 000 koronát és a város egyszeri 25 000 koronát jelentő támogatásával ekkor alakul meg a Győri Munkásház Építő Rt. A vállalkozás mögött valójában a Vagongyár áll, hiszen az rt. élén a gyár igazgatóját, Wottitz Károlyt láthatjuk —• 11 A városházépítés a gondolat jelentkezésétől kezdve állandóan kiemelt témája a polgármesteri jelentéseknek. Fontosabb adatok HÉ 1892:8, 1893:11, 1894:2, 8, 1895:10, 1896:6, 9, 1897:14, 1898:16, 1899:15. — A Meller-gyár kitelepítésére HÉ 1911:22, 24, 25; az új negyedek képére Lyka i. h. — A gyárváros építkezéseinél részint a korabeli fényképekre — kivált a Borovszky S. szerkesztette Magyarország vármegyéi és városai c. sorozat Győr vármegyét bemutató kötetében (Bp. é. n.) bőségben közöltekre — hivatkozhatunk, részint a győri iparfelügyelő jelentéseinek (A magy. kir. iparfelügyelők tevékenysége a ... évben c. alatt a századfordulótól évente rendszeresen publikált hivatalos munkában — a továbbiakban Ipfjel) egyes utalásaira, pl. 1910:664. 1., 1908:559. 1., 1911:754. 1.; — ld. még HÉ 1910:12, vagy 1907:16 (a Gráb-gyár szépségéről). — A köves útra Ipfjel 1911:749—753. 1., 1913:668. 1.; a Kohn-gyár vágányaira HÉ 1912:19, 1913:24, 27. sz. 372