Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Sinay J.: Az első győri gyár története
A gyári cím elnyerésétől Stádel Károly haláláig 1862—1887 Az ipari forradalom üteme 1860 után meggyorsult. Az újabb vállalkozásoktól tartózkodó osztrák burzsoázia helyett a magyar burzsoázia nagyipari terjeszkedése került előtérbe. Megerősödtek a magyar burzsoázia kezén levő, nagyobbrészt már 1848-ban is fennállott kisebb-nagyobb vasöntödék, gépkészítő üzemek, valamint a nagybirtok tulajdonában levő vasgyárak. Ahogy közeledett az abszolutizmus rendszerének bukása, úgy mozgolódott egyre élénkebben a magyar burzsoázia a nagyipar egyes ágaiban. 51 Az ipari forradalom ütemének gyorsulását segítették azok a rendelkezések, melyekkel a szabadságharc leverése után Ausztria a hivatalosan érvényben levő magyarországi céhtörvények iparkorlátozó hatását kívánta ellensúlyozni. Már az 1851. február 6-án, a helytartóság által kiadott „ideiglenes utasítás a kereskedelmi és iparviszonyok céljáról" bevezette az ún. engedélyezési rendszert, vagyis az ipar Önálló gyakorlását hatósági engedélytől tette függővé. Az 1859. december 20-án, nyílt parancsban kibocsátott osztrák ipari rendtartás 52 az iparszabadság elve alapján, számos korlátozással ugyan, de megszüntette a céheknek az ipar megkezdésére gyakorolt intézkedési jogát. A rendelkezés 1860. május 1-én lépett életbe. Stádel Károlyt most már nem kötötték az eddig is csak formalitást jelentő céhkorlátok, s a gyári cím elnyeréséhez szükséges hatósági engedély megszerzésének első lépéseként 1860. május 31-én működési bizonyítványért fordult a városi magisztrátushoz, melyet június 8-án állítottak ki részére. 53 Mire a többi iratot is beszerezte, az ideiglenes törvénykezési szabályok V. szakasza alapján ismét érvénybe lépett a gyárak alapítását szabályozó 1840. XVII. te, s ennek értelmében a gyári cím elnyeréséért az 1861-ben újból életre hívott Helytartótanácshoz kellett fordulnia. Stádel 1862. január 23-án adta be folyamodványát a városi tanácshoz, melyben a gyári engedély iránti kérelmét így indokolta meg: „De mivel gazdasági gépeim, illetőleg készítményeim, iparszerű előállítás mellett, csak szűk körben terjedhetnek és készítményeimnek általános ismertetését és szétterjesztését és azoknak illy formáni nagyobb kelendőségét, csak gyári engedély mellett, ha t. i. készítményeimet bárhol nagyban és kicsinyben árulhatom és e' végre raktárakat állíthatok, vélem elérhetni: ennél fogva az 1840. évi 17 ik t. ez. alapján, a' Tekéntetes Tanátsnál esedezem, méltóztassék . .. részemre a' gyári engedélyt megadni, tekéntve a' Nagyméltóságú magyar királyi Helytartótanátsnál, jelen folyamodványomnak oda ajánlólag leendő felterjesztése mellett kieszközölni." 5 ' 1 A városi tanácsülés január 24-én tárgyalta Stádel kérvényét, és határozatot hozott, hogy külön bizottság vizsgálja meg az üzemet, hogy méltó-e a gyári cím elnyerésére, ill. a kérelem tanácsi támogatására. A bizottság február 19-én kelt jelentéséből pontos képet kaphatunk a Stádel-gyár korabeli állapotáról, így indokolt annak teljes terjedelmű közreadása. 51 Sándor V., i. m. 9. 1. 52 1859. RGBl 65. sz. 53 XJM HGy HD 70.44.3. lsz. 54 GySmL:l Győr város tanácsának iratai. 259/1862. sz. 325
