Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Sinay J.: Az első győri gyár története

A Stádel-gyár első évei 1845—1862 A magyarországi földbirtokok kapitalista fejlődésére támaszkodó hazai gépgyártás az Ausztriától való gyarmati függés miatt zömében megrekedt a kisárutermelés színvonalán. Ebből a helyzetből csak az a néhány üzem tudott kiemelkedni, amelynek tulajdonosai vagy külföldön szerezték gyakorlati és műszaki-elméleti ismereteiket, és ezen a réven kerültek előnyös helyzetbe a képzetlenebb mesterekkel szemben, vagy pedig külföldről jött technikusokkal társultak.

32 Stádel Károlynak, a szakmailag megbecsült, tekintélyes céhesmester fiának, az új üzem létrehozása után tehát első teendője saját szakmai tudásának elismertetése, műhelye hírnevének megalapozása volt. Erre több ok is késztette, melyek szoros összefüggésben, egyidejűleg jelentkeztek. a) Üzemének szervezettsége megkövetelte a folyamatos és nagybani termelést és eladást, mert működése csak így volt gazdaságos. Ebből a szempontból rendkívül fontos volt a megye legnagyob földbirtokos gazdájának, a győri káptalani uradalomnak állandó üzletfélként való megnyerése. b) Az üzem gazdaságos működése tette csak lehetővé a gyár épületeinek megvásárlását, a további terjeszkedést, az atyai hagyaték tényleges felosztását, illetve anyja és az örökösök végleges kielégítését, valamint Stádel Károly saját jog szerinti önállósulását. c) Az önállósulás és a szakmai hírnév kivívása biztosította számára a céhesmesteri cím elnyerését. Felmerülhet a kérdés, hogy Stádel Károly, aki ismerte a céhrendszer feudális, a fejlődést akadályozó szerepét, miért ambicionálta a céhesmesteri cím elnyerését? Mint láttuk, üzeme máris túlnőtt a céhesműhelyek keretein, s ez esetben számára — látszólag —• logikusabb lett volna, ha inkább kivonhatja magát minden céhkötelék, s az abból adódó megszorítás alól. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy a győri céhek akkori kegyura az a győri káptalan, mely mint munkáltató, Stádel számára nélkülözhetetlen volt. Az viszont érthető, hogy a céhek kegyura nem támogathatott — éppen a céhekkel szemben — egy kívülálló, konkurens vállalkozót, ún. kontárt. Ezért volt Stádel számára a céhesmesteri cím elnyerése elengedhetetlenül szükséges formalitás. Stádel Károlynak a fenti célkitűzések megvalósítása viszonylag rövid idő — mindössze két év — alatt teljes mértékben sikerült. Szakmai tudásának elismerését jelzi, hogy megrendelői között már 1846 áprilisában ott találjuk Győr város magisztrátusát,

33 az igazi sikert azonban az 1846 júniusi első győri iparműkiállítás hozta meg számára.

34 Erről a korabeli sajtó alapján így számol be Balázs Péter: „Stádel Károly, aki hosszabb ideig dolgozott külföldi gyárakban, egy maga által konstruált szivattyúművet állított ki, mellyel óránként több mint száz akó víz felhozatalát is el lehetett érni, s a szerkezetet elmés és gyors megoldással tűzifecskendővé is át lehetett alakítani. Szecskavágó gépe mind tetszetős felépítésével, mind használhatóságának célszerűségével magára vonta a figyelmet. 32 Sándor V., i. m. 193. 1. 33 Tizenkét új vékát készített és javított a város részére 124 Ft 32 kr értékben. GySmL:l Győr város kamarási hivatalának iratai. Házipénztári számadások. 1846. 34 XJM HGy HD 70.44.19. lsz. 21 Arrabona 321