Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Gabler D.: Kutatások Arrabona canabaejában
tek el 36 , a vörösre festett, rovátkolt díszű (Rädchenverzierung) edények pedig éppen a II. sz. elején lépnek fel. 37 Ezt az időrendi meghatározást az épület első periódusával jól párhuzamosítható gerendavázas építmény szintjében és az alól előkerült érmek, banassaci sigillaták is támogatják; tehát a nagy épület építését Hadrianus korára tehetjük. Megegyezik ez a keltezés a pannóniai táborok kőbeépítésének időpontjával is. 38 Az első kőépítkezésnek megfelelő rétegben az 5. szelvényben egy Ny—K-i irányú lekövezést találtunk 240—270 cm mélyen (15. ábra). Valamennyi kő nagyobb, lapos terméskő, köztük semmiféle kötőanyagot nem találtunk. A kősornak — különösen az É-i oldalon — szabályos kontúrja volt. A kövek szinte egyetlen sorban helyezkedtek el, csak helyenként rakták őket egymásra. A 4. szelvényben a kősor folytatását nem találtuk meg, csak szétszórtan helyezkedtek el kövek az ÉNy-i negyedben. A szinteken kívül a két objektum időbeni öszszetartozását a leletanyag is igazolja. Az 5. szelvényben 300 cm mélyen, a kősor alatt ugyanazokat a későbanassaci típusokat találjuk: 1. Drag. 37 formájú terra sigillata töredéke, rajta fent tojásfüzér (Rottenburg II. f Natalis-Hofmann Ei) alatta hullámvonal. A reliefmezőt csillag alakú díszekből kiinduló hullámvonalak tagolják keskenyebb, illetve szélesebb metopékra, a szélesebbeket még egy vízszintes osztás tagolja (ld. Rottw. XXV. 1). Balra gladiátor, mellette futó állatalak (Rottenburg II. 8 Natalis) alatt szarvast (D. 861 = Kam. 24, 6; 27, 4 Natalis) üldöző kutya (Rottw. XVII. 6). A következő keskeny metopéban férfi (D. 391 = Rottenburg IV. 1 Natalis), a mellette levőben ugró kutya (Rottenburg IV. 1), alatta delfin (< 0. 2399, Rottenburg II. 1) — a jobb oldaliban Hercules (D. 454 = 0.754 = Rottenburg II. 5). (17. ábra 1.) Banassac—Natalis kör. Traianus—Hadrianus kora. 2. A rétegben talált leletek közül kiemelhetünk még egy párduc alakú csont bicskanyelet (17. ábra 3). Vas pengéje csak nyomokban maradt meg, bronz biztosítópántját is csak a patina és a vájat jelzi. (Hasonló darab az I. szelvényben is előkerült, a nagy pusztulási szint felett. 39 ) (17. ábra 2.) 36 Bonis É., A császárkori edényművesség termékei Pannóniában. Diss Pann II. 20 215 (Győr-Belváros lelőhelyű darabot közöl) Barkóczi L.— Bonis É. i. m. 154; Póczy K., Intercisa II. AH 36 (Bp., 1957) 42; G. Reinfuss, Carn. Jahrb. S (1959) 63—64. A márványozott festésű kerámia a Domitianus kori táborok építése után jelenik meg — ld. K. Bettermann, Saalburg Jahrb. 8 (1934) 110—. „... und vor der Anlage der östlichen Wetteraukastellinie Obertflorstadt — Gr. Krotzenburg unter Hadrian zu datieren". A keltezés pontosan a Széchenyi tér sigillatákkal és érmekkel is meghatározott rétegviszonyainak felel meg. 37 Póczy K. i. m. 41. A rovátkolt díszű, festett edényekre vonatkozóan ld. Bonis Ê., FA 21 (1970) 78. A szerzőnő a brigetiói műhely alapján a II— III. sz.-ra keltezi ezt a kerámiát. 38 Barkóczi L., Arch. Ért. (1944—45) 172—.; Mócsy A., Arch. Ért. 82 (1955) 67, 69; Barkóczi L.— Bonis Ê., i. m. 156, 161. 39 Az összecsukható pengéjű kések = cultellus (Klappmesser) száma birodalmi vonatkozásban sem túlságosan nagy — ld. S. Reinach culter címszó — Darenberg— Saglio II. 1583 2100 és 2101. Pengéjük vas, nyelük általában csontból készül, fogójukat stilizált állat alakúra képezték ki (kutya, ló, oroszlán, griff) — Mau, PWRE IV (1901) 1752. Több darabot őriznek a British Museumban (H. B. Walters: Catalogue of the Bronzes, Greek Roman and Etruscan in the department of Greek and Roman Antiquities British Museum (London, 1899) 35 fig. 83 = 2955 sk. Csont késnyél Pannóniában is aránylag gyakori, egy gladiátort ábrázoló összecsukható zsebkésnyelet (H: 8,7 cm) Nagy L. publikált Aquincumból [BpR 12 (1937) 193—1951. A mieinkkel leginkább a mainzi RGZM Dél-Oroszországból származó párductestű késnyele vethető össze (lsz: 0.4326, T.63/780). A kapott fényképért dr. K. G. Böhner igazgató úrnak és dr. Waurick úrnak tartozom köszönettel. 25
