Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Tomaj F.: Győr utcái és terei (Sziget)

lakosokat telepített ide, 12 évi adómentességgel, és a maguk építette házak eladási jogával, hogy a téglavetőben dolgozzanak.

6 A települést északnyugatról sáncok vették körül. A tudatos betelepítés következtében 1592-ben már 78 család lakik a községben, míg a XVIII. század végén idetelepedett zsidókkal együtt elérte Újváros népességszámát.

7 Győrsziget népességszámára vonatkozóan az első pontosabb adatot 1825ben találjuk. Ekkor a lakosság száma 2700 fő körül volt. Az első magyar népszámláláskor, 1869-ben, 4519 lakost találunk a községben, míg a várossal való egyesülés idején, 1905-ben 5490-en lakták. A lakóházak száma ekkor mintegy 400 volt. Győrsziget első lakói minden valószínűség szerint halászok voltak. Később, a XVI. század közepén jobbágyokat telepítenek ide, hogy a téglavetőben dolgozzanak. A mezőgazdaság — megfelelő terület hiányában— sohasem volt számottevő a községben. A házak mellett legfeljebb kertjük volt a győrszigeti lakosoknak és a szomszédos győrieknek. Győr város közvetlen szomszédságában Győrsziget jelentős iparos és kereskedő jellegű községgé fejlődött. Általában azok telepedtek ide, akik részben a győri polgárság ellenállása, részben pedig egzisztenciájuk megalapozatlansága miatt még nem tudtak a városba költözni.

8 Az 1715. évi összeírás szerint már elég nagy az iparosok száma Győrszigetben. Többek között fazekasokat, csapókat, posztónyírókat, tímárokat, takácsokat találunk itt. Különösen a fazekasmesterség volt virágzó: a XVIII. században egy tucatnál is többen voltak itt, Szigetben is a céhbeliek.

9 A polgári forradalom előtt — az 1847—1848. évi adókönyv szerint — 789-en adóztak a községben. Az adózók közül 214 iparos, 82 kereskedő, a többi szállító, napszámos, meghatározatlan foglalkozású és egyéb. Az iparuk után adózók között a legkülönbözőbb foglalkozásúakat találjuk: aranyozó, enyvező, festő, gombkötő, hajóvarró, kötélgyártó, kőfaragó, kertész, könyvkötő, molnár, puskakészítő, szűrkészítő, szitás, tűkészítő stb. A későbbiek során — kb. Győr várossal egyidőben — a gyáripar is fejlődni kezdett Győrszigetben. A századforduló táján már hat gyártelep termelt a községben: olajgyár, tészta-, illetve piskótagyár, két cukorkagyár és két ecetgyár. Említettük már, hogy Győrsziget kezdetben szervezetileg nem tartozott Győr városhoz. Későbbi kifejlődése során nemcsak területi közelsége — hiszen csak az alig 50 méter széles Rábca folyó választotta el egymástól —, hanem elsősorban a város gazdasági életébe való belekapcsolódása folytán, a közigazgatási egyesítést századokkal megelőzve illeszkedett bele a város egységébe. Ennek ellenére — bár az egyesítés szükségességének gondolata már a XVIII. század közepe táján 6 Borbíró—Valló, i. m. 223. 7 A győri magisztrátus — Mária Terézia rendelete ellenére — makacsul ellenszegült a zsidók betelepedési törekvéseinek. Ezért ezek Fengler József győri megyéspüspökkel, 1791-ben, szerződést kötöttek, hogy a püspök mint földesúr 30 szigeti zsidó családnak lakásjogot, védelmet, imaházat és temetőt biztosít (Balázs P., Győr társadalma a polgári forradalom előtt. Történeti Statisztikai Évkönyv. Budapest, 1960). 8 Balázs P., i. m. 9 Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában 1720—21 (Magyar Statisztikai Közlemények. Űj folyam. XII. kötet. Budapest) 1896. 296