Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Gabler D.: Kutatások Arrabona canabaejában
4 db, kb. 20 cm széles, átégett gerenda került elő, valamennyi hosszanti irányban. A tartógerendákat biztosító keresztgerenda egyetlen nyomát a DNy-i sarokban fedezhettük fel. Tetőfedésre nem téglát, hanem valószínűleg zsindelyt használhattak, tetőfedő téglát vagy imbrexet ugyanis rendkívül keveset találtunk az ásatás folyamán (bélyegeset egyetlen egyet sem!). A bejáratot a D-i oldalon, a 6. (14. ábra) és a 7. szelvényben figyelhettük meg, szélességét pontosan mérni nem tudtuk. A küszöbrész 30 cm magas, alatta semmiféle alapozás nincs. (A több mint 3 m széles bejárat túl szélesnek tűnik. Inkább arra kell gondolnunk, hogy a fel nem tárt szakaszban még egy É—D-i osztófal lehetett, a két helyen megfigyelt küszöb pedig két külön helyiséghez tartozott. [Hasonlót figyelt meg Carnuntumban Groller, RLiÖ 6. (1925) 6.] A falak alapozása az 1. szelvényben az I. sz.-i út (?) felszíne felett 130 cm-rel kezdődött, mindenütt két vékony barnás sáv felett, melynek keletkezését magyarázni még nem tudjuk. (A II. periódushoz tartozó faházak pusztulási szintje?) (4. ábra.) Az épület belsejében az 1. szelvényben meghagyott K—Ny-i tanúfal metszete szerint, az épület felépítésével egyidős járószint az altalaj felett 190—210 cm magasan található, sárgás, sötét színű, agyagos, köves feltöltésben. A 6. szelvényben a fal alapozását a felszíntől 280 cm mélyen találtuk meg. Az I. és II. helyiségben épített padlószintet megfigyelni nem tudtunk, valószínűleg döngölt földpadlójuk lehetett. A III. helyiségben csak kis kutatógödörrel értük el a DNy-i oldalon a legkorábbi, már az épülethez tartozó padlószintet, egy sárgás, döngölt agyagréteget. A döngölt padlóra vakolatdarabok hullhattak, ez okozza fehéres elszíneződésüket. Az épület külső járószintiét a 3. szelvényben találtuk meg, egy jól megépített mészpadló került itt elő, melyet később lekavicsoztak. A 7. szelvényben a külső járószintet 310 cm mélyen értük el. A sárgás agyaggal kevert kavicsos réteg felületén nagyobb köveket is találtunk. (15. ábra.) Az építkezés idejére vonatkozóan a leletanyagból az alábbi darabokat emelhetjük ki: 1. Drag. 37 formájú terra sigillata töredéke, relief mezeját gömb alakú (vagy csillag alakú) díszekben végződő gyöngysorok tagolják metopékra, a bal oldaliban szív alakú levélben végződő dísz, a középsőben álló alak (H. 290 = 0,155) töredéke, mellette ülő alak részlete (Rottw. XXVIII. 3 ?), a jobb oldaliban ismét álló alak részlete (0.928 « Karn. 19, 1). A reliefmező alsó részén girlandszerű koszorúban levél (Rottenburg II. 5), a koszorúk közt 3 bojtban végződő osztás, míg fent a girlandokat vízszintes léctagok kötik össze. A girlandokban levő levéldíszek ellentétes irányban helyezkednek el. Fényes felületű, élénkvörös. Lelőhelye: I. helyiség padlószintje alatt, 6. szelvény 295 cm. (16. ábra 1.) La Graufesenque—Vespasianus—Domitianus kora. 2. A III. helyiségben a járószint alatt későbanassaci, a Natalis körhöz köthető terra sigillata töredék. Kora: Traianus—Hadrianus. 3. Drag. 27 formájú terra sigillata (Osw. Intr. 18). (16. ábra 2.) Lezoux, II. sz. első fele. (3. szelvény, az épület külső járószintje felett.) Az 1. szelvény ÉNy-i részén, az első szint alatt banassaci sigillata, márványozott festésű táltöredék, rovátkolt díszű, vörösre festett táltöredék, füstölőtál került felszínre. A fenti adatok alapján kapott kép egységes. Bár az épületet megelőző szintből érem nem került elő, a járószint alatt talált sigillaták az épület első periódusát jól meghatározzák. A későbanassaci sigillaták gyártása (Natalis kör) Nerva—Traianus korában kezdődik és Hadrianus koráig követhető. [Ld. B. Hofmann, Acta RCRF 8. (1966) 39.] Ettől kezdve Pannóniában a lezouxi és heiligenbergi áru terjedt el nagy mennyiségben. Minthogy a padlószint alól csaknem 22
