Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Bánkuti I.: Egy kuruc nemesifjú útja a laki udvarháztól a francia emigrációig
pénze van kikölcsönözve, s ezenkívül is itt előmenetele lévén, nem akar két szék közt a földre esni. Otthon neki semmije sincs. Antal levelének nagyon örül. Hagenau 17. January 1723. Kedves édes Öcsém Uram. Ebben a Városban ma Szt. Antal napját üllik, azért kivánom az Isten sok Szt. Antal úgymint nevenapját adgyon kegyelmednek érni, s-el-is mulatni, maga kivánsága szerint. Kedves édes Öcsém Uram a kegyelmed Soprombul de dato 3tia praesentis nékem irt, kedves levelét örömei vettem; melybül értem, hogy azon kis summáju Vexlit fel vette kegyelmed, igen akarom hogy élnem veszett tőlünk, Isten éltetvén s már azon alkalmatosságot felltalálván, hogy ha hátramaradott restantiámot kezemhez vehetnem töbel is kedveskedném kegyelmeteknek; kérem kegyelmedet mongya Aszony Anyámnak alázatos szolgálatomat, hogy azon csekély állapotért magát ne fároszsza es arrul ne irjon nékem, mert, csak azt cselekettem amivel tartoztam, midőn ö kegyelme méltóztatik megemlékezni felőlem— magát Írással ne fárosza ö kegyelme, hanem kegyelmedéi Írasson, csak az ö kegyelme subscriptióját láthassam meg-vigasztalódom. Uy Esztendő napján és ez előtt harmad napal irt leveleimbül még érthette ö kegyelme szándékomat haza való menetelem iránt, megvallom egy kis szomorúságom érkezvén determináltam magamot, hogy Isten segétségével haza megyek, de mivel nincsen sokra mire mennem s hacsak itt is restantiámot meg nem fizetik, nem sokat vihetek magammal, ha ugy lehetne hazamenetelem, hogy ha othon nem találnám elég alkalmatosnak lakásomat, (:itt is már alkalmasint előmenetelem lévén, az két szék közül nem akarnék a pad alá esni:) hogy visszajöhetnék ide ismit; ezt conferálni kellene kedves Hugóm Aszonnak valamely jóakarójával hogy ha lehetne-e ily conditióval haza mehetnem vagy nem. Mivel kértem Aszszony Anyámot ö kegyelmét hogy gratiónalisomat mennél elöb valamely emberséges emberrel sollicitáltassa, azon szándékomban most is megmaradok, és kérem mind kedves Aszony Anyánkat mind kedves Hugóm Aszonyt ugy kegyelmedet is, hogy azt sollicitáltassa kegyelmetek, de kérem Aszony Anyámot, hogy maga se Bécsben sesehová mostani hideg időben ne mennyen, és ne betegicse magát, tudom kegyelmetek nem szánnya maga fárodságát és költségét is ahoz contribualni, Isten haza vévén, enis a mim lészen nem fogom kimilleni kegyelmetektül, az elmúlt Ordonarián el küttem Aszony Anyámnak az itt való generálisnak Attestatióját, hogy a király szolgálattyában vagyok. Kedves Öcsém Uramot kegyelmedet kérem, mennél gyakraban lehet engemet minden dolgainkrul tudosicson és szokás szerint dirigállya kegyelmed leveleit. Ez vala leg első levele Kegyelmednek kit életében nékem irt, kérem hogy utolsó ne légyen, és gyakran irjon, tiz Esztendővel jobban megvénhettem azért, hogy bujdosásomtul fogva nemis vehettem hirit kegyelmeteknek és hogy annyira el hagyatott voltam kegyelmetektül. Kisfaludy Ádám Báttyám Uramnak már három holnapja nem vettem levelét. Örülök kedves Öcsém Uram, hogy mind kegyelmed, mint Bálás öcsém oly jól proficiált, es oly szép irasa van kegyelmednek. Bánom szegény Török István Uramnak halálát requiescat in pace. Ezzel kegyelmed attyafiságában ajánlom magamot, és minnyájunkot Isten ö Sz. Felsége gondviselésében, maradok még élek Kedves édes Öcsém Uramnak kegyelmednek mindenkori igaz attyafia Báttya és köteles szolgája Kisfaludy Boldisár m. p. 270
