Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Bánkuti I.: Egy kuruc nemesifjú útja a laki udvarháztól a francia emigrációig
12. Párizs, 1717. október 21. Kisfaludy Boldizsár levele anyjának: vallását nem változtatja meg. Tanácsokat ad öccsei nevelésére : járjanak iskolába, utána valamely neves hadi vagy törvényes ember mellé kell adni őket. A nyelvek nagyon fontosak, mindenekelőtt a németet tökéletesen meg kell tanulniuk. Szerelmes édes Aszonyom Anyám. Az én Istenem minden lelki és testi jokal áldgya meg kegyelmedet. Tartozó fiúi kötelességemtűi viseltetvén kivántam ezel kegyelmednek udvarolnom, s egyszersmind tudosittanom, hogy Isten jóvoltából kegyelmed szolgálattyára jó egésségben, és tűrhető állapotban élek eben a nagy Városban; jóllehet sokan megváltoztatták helyeket; azért kegyelmedet édes Aszonyom Anyám kérem irántam semmit se busullyon, az Isten ezután is gondot fog rólam viselni, s kegyelmedet sem hadgya el, mellyért mindennap kérem az én Istenemet, csak őbenne vessük reménségünket, s meg adgya hogy még meg láthattyuk egymást. A mi pedig valamely meg térés iránt való kegyelmed anyai szeretetitúl származott intésit illeti, azért nem nehesztelek, mert tudom hogy kegyelmed anyai kegyessége indittya arra kegyelmedet. Én édes Aszonyom Anyám az Istennek parancsolattya, és az én kötelességem szerint kegyelmedet minden böcsülettel tisztelem, és holtig engedelmes fia, és szolgája vagyok, és leszek kegyelmednek, de szeretettel kérem, édes Aszonyom Anyám kegyelmedet, kegyelmed is ne nehesztellyen, midőn azt mondom kegyelmednek, hogy az én Istenemhez, es Mennyei Szent Attyámhoz való kötelességemet, es halálig tartozó engedelmességemet is tudván, s e kettőt egymás ellen vetvén, ugy találtam, hogy lelkem ismireti szerint inkáb tartózom Istennek engedelmeskedni; mert a meg ismert igaz Evangeliomi hitemben akarok, és hiszek az én Istenemnek kegyelme által idvőzűlni, csak mind a ketten az egy, és igaz utón járjunk, aki a Christus, el nem vettyűk az utat menyország felé, hanem ez világi nyomoruságaink után ott együtt fogunk örvendezni, melyre Isten segitsen bennünket. Az egész attyafiáknak ajánlom köteles szolgálatomat, kiket hogy megnevezzek talám nem engedi meg kegyelmetek; kedves öcsém Uraimekat is köszöntöm, ha módgyok van a tanulásban az Istenért abban ne hadgyák mert minden kincsek az, és az Isteni félelemmel edgyütt tudományok által mehetnek elől maholnap, való, hogy nem járhatnak mindétig oskolában, de ezel inkáb a jó könyvek olvasását értem, a német, és ha lehet olasz, vagy francia nyelvek tanulását, mert ez mind szükséges. Ha Bécsben laknak, valamely Uri ember mellé recomendálhatná kegyelmed őket, hogy valamely exercitiumokat is tanulhatnának: a kegyelmedéi jól tevő kedves Sógor Uram nem kétlem fogja mutatni hozzájok jó akarattyát, és recomendállya őket, előb helyt kell valamely Ur mellett keresni nékiek, aszerint amire alkalmatossok lehetnének, az Isten reá segitti kegyelmedet hogy edszer megruházhattya és küldheti őket, az után magok jó viselések által, jövendőbeli jó Urok el fogja őket tartani, es promovealni, ha megérdemlik, vagy hadakban, vagy Törvényes ember mellé, haza nemennyenek, mert azután nehezen vehetnyi ki őket meg szokván a nyugodalmat; mindennek csak a kezdeti nehéz, az után az Isten segitti az embert, hogy lassan lassan elöb mehessen, ugy hiszem hogy mind a ketten már elég erőssek, és szükséges hogy megvisgálván szegény legénységeket magok-is eröködgyenek, mimódon jó Uraimek, es attyokfia tanácsokbul valamire kaphassanak, kérjék az Istent es parancsol felölök, ez a legnagyobb eszköz, és mód, ki mindeneket vezérel ; én 249
