Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Bánkuti I.: Egy kuruc nemesifjú útja a laki udvarháztól a francia emigrációig
ezred, s így Kisfaludy is, részt vett a francia hadsereg spanyolországi akcióiban, San Sebastian bevételében. 31 De már 1720-ban otthagyja Rátky ezredét. Előlépését nyilván a Bercsényi Lászlóval való ismeretségének köszönhette. Bercsényi ugyanis 1719-^ben Törökországba utazott, s ott a menekült magyarok körében, valamint az osztrák— török háború folyamán átszökött magyarországi katonák közül egy újabb huszárezred állományát igyekezett összetoborozni. 32 Visszatérve Franciaországba, királyi pátenst kap az új huszárezred felállítására, 33 majd 1720 júniusában részletes jelentést nyújt be a hadügyminiszternek ezrede tisztikaráról, a kinevezésre javasoltak jellemzésével. Kisfaludy Boldizsárt őrnagyként óhajtotta ezredébe átvenni, mert a kapitány szerinte mindenképpen alkalmas volt erre a tisztségre. 3 '' A kinevezés meg is történt, 1722. január 1-én már Montpellier-ből, a Bercsényiezred állomáshelyéről küld újévi jókívánságokat anyjának, s ezt írja: „Már az elmúlt nyáron a mi Regimentünk feli állott, s ide ebben az tartományban rendeltetett .. ." 35 1722 májusában még szintén a Földközi-tenger mellől írt, 36 de nyáron átvezényelték őket a német határhoz Elzászba, s a hátralevő még ismert 6 levelét már Strassbourgból és Hagenauból írta. Hazatérésének ügyével szinte valamennyi levelében foglalkozik. Mióta a francia udvar és a Habsburgok ellenségekből lassan szövetségesekké lettek, Kisfaludy hazatérési lehetősége és esélye megnövekedett, hiszen nem ellenséges országban élt többé. De a bizonytalanra nem akart hazatérni, hiszen amúgy is csekély birtokait elvesztette, s anyja is csak tengődött, hitelezőitől éveiken át a férje érdemeire való tekintettel kibocsátott királyi és nádori moratórium-mandátumok mentették meg. Ezért teljesen érthető, hogy miközben minden levelében kéri anyját és Bécsben élő húgát, Dőry Lászlónét, a kegy elemlevél megszerzésére, azt is nyomatékosan írja, hogy csak akkor tud hazatérni, ha birtokait is visszakapja. Vagy pedig olyanformán kéri a hazatérési engedélyt az udvartól, hogy ha itthon nem találna megélhetési lehetőséget magának, pár hónap után visszatérhessen Franciaországba, ahol —. ha szűkösen is — de biztos kenyere van. Anyja válaszait nem ismerjük, de valószínű, hogy hazatérésének elvi akadálya nem volt. És talán emberileg teljesen érthető, hogy a grationalis megszerzése céljából 1723. január 15-i levelében saját tevékenységét a szabadságharc éveiben legalább is erősen átfogalmazva tüntette fel. Saját levelei bizonyítják, hogy 1706-ban nem kényszerből került az udvarba, s különösen nem kényszer31 16., 17., 18. sz. levél. — Forster Gyula i. m. 63. 1. 32 Mikes levele 1721. szeptember 9-én: „... Bercsényi úrfi innét el repült hajon még júliusban, viszen magával, mint egy három száz katonát, annak a fele magyar, de a más fele Isten tudgya hány féle nemzet; talám magok sem tudnák meg mondani, elég a hogy már nékie régyimentye vagyon..." Mikes Kelemen, Törökországi levelek és misszilis levelek. Sajtó alá rendezte Hopp Lajos. Bp., 1966. 64. 1. (Mikes K. összes Művei I.) — Forster Gyula i. m. 33 Emilie Pillias, Instructions secrètes de Rákóczi à l'abbé Brenner son ministre en France (1717—1720). Revue des Études Hongroises. 1935. 55. 1. — Marko Árpád i. m. NRH. 1936. 47. 1. 34 Forster Gyula i. m. 49., 132. 1. Szó szerint ezt írja Kisfaludyról : „officier de mérite, très bon gentilhomme d'Hongrie, parlant bien français, sachant le service et le détail. C'est un homme sur et de probité". 35 19. sz. levél. — Mangold Lajos i. m. 36 20. sz. levél. 236
