Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Bánkuti I.: Egy kuruc nemesifjú útja a laki udvarháztól a francia emigrációig
a kincstár jelentős összeggel adós neki. Ezért a pénzért özvegye még évek múltán is veszkődik a Haditanáccsal és az Udvari Kamarával, s mivel a szerzett zsákmány elég csekély volt, Kisfaludy Mózes családja bizony szűkös körülmények között élt, hiszen a hadfogadáshoz és felszereléshez szükséges pénz előteremtésére kölcsönöket vett fel, s birtokai egy részét is elzálogosította. Vele együtt szolgált két fia, Imre és Ádám is, távolabbi rokonságából pedig ugyancsak a német hadszíntéren harcolt Kisfaludy Gábor és Kisfaludy György is. 7 Kisfaludy Mózes családjának tehát három felnőtt férfitagja Répcelaktól, a családi kúriától távol, a császár hűségén harcolt. Közben itthon is zivataros évek következtek: 1704 januárjában Dunántúlra is átterjedt a kuruc felkelés tüze. Ettől kezdve gyors egymásutánban váltogatta egymást kuruc és labanc, s ebben a kiszámíthatatlan kavargásban tapasztalt férfiembernek sem volt könynyű helytállni, nemhogy egy asszonynak. Kisfaludy Mózes rangos, de kevés vagyonú leányt kapott feleségül, a Liptó megyében birtokos családból származó óvári és szentmiklósi báró Pongrácz Zsuzsannát. 8 Összesen kilenc gyermekük született, de a források szerint közülük kettő még kiskorában meghalt. Amikor 1704 elején a kurucok Dunántúlra is átkeltek, Zsuzsanna asszony a kisebb gyerekekkel Németújvárba, a családot támogató .nagyurak, a Batthyányiak várába menekült. Boldizsárról 1702-ben van az első adat: a birodalomban harcoló bátyja, Ádám hozzá írt leveléből az derül ki, hogy ekkor Sopronban tanult. 9 Valószínűnek tarthatjuk, hogy kb. 13—14 éves lehetett. 1704 júniusában részt vett a kurucok által elrendelt felkelésben, s mint Rum községből anyjának írja, ha a katonai helyzet kedvezőtlenül alakul, rögtön haza fog térni anyjához. 10 Ebből a levélből két tény nyilvánvaló: Boldizsár nem volt valami lelkes kuruc, s ekkor legalább 16 év körüli lehetett. Az ezután következő másfél év nem volt alkalmas arra, hogy a dunántúli nemesség kuruc érzelmeit és szimpátiáját erősítse: sikertelen, sorban kudarccal végződő katonai akciók történtek ennék az országrésznek az elfoglalására. 1705 novemberében azonban Vak Bottyán egy energikus akcióval majdnem teljesen kisöpörte innen a császáriakat, s az 1706. év a kuruc hatalom fénypontja a Dunántúlon. A megyék élére kuruc tisztikar kerül, megszervezik a Gazdasági Tanács dunántúli részlegét, a hadsereg ellátása szervezettebb lesz. A kuruc államhatalom kiépülése és megszilárdulása növelte annak a veszélyét, hogy a konföderációra fel nem esküdtek birtokát elkobozzák. Férje és két fia a császár seregében harcolt: Zsuzsanna asszonynak meg kellett hozni az áldozatot a fejedelemnek is. Nyilván ebbe az irányba befolyásolta őt férje unokaöccse, Kisfaludy György ezereskapitány is, aki a család legtekintélyesebb kuruc érzelmű tagja volt. így került sor 1706. június 28-án Kisfaludy Boldizsár életének nagy fordulópontjára. Még aznap részletes levelet írt anyjának, s ebben részletesen beszá7 Minderre: OL. Kisfaludy-cs. lt. P. 430. 9. cs. Elszámolások, levelek, adóskötelezvények, beadványok, királyi és nádori rendeletek stb. Vö. még Takáts Sándor, Csonkabég, a török huszárezredes. Régi magyar kapitányok és generálisok. 2. kiad. Bp., (1928) 527—44. 1. Megcáfolja Thalynak azt az állítását, hogy Csonkabéget a franciák elfogták s kiszolgáltatták a szultánnak, aki kivégeztette. 8 A Pongrácz-családra Nagy Iván IX. 401—43. 1. Kisfaludy Mózes az 1670-es évek vége felé vette el Pongrácz Zsuzsannát. 9 1. sz. levél. 10 2. sz. levél. 231
