Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Faragó S.: Hol volt a hagyomány szerint a középkorban Szentandrás-puszta?

HOL VOLT A HAGYOMÁNY SZERINT A KÖZÉPKORBAN SZENTANDRÁS-PUSZTA? Mihályi és Vadosfa egymástól alig három kilométerre eső községek az egykori Sopron vármegye volt kapuvári járásában. Mindkét községet a XIII. században már említik oklevelek: Mihályit terra Mihal néven 1233-ban,

1 Vadosfát pedig terra Wodos megjelöléssel 1263-ban.

2 Az előbbinek birtokosai a középkorban a Csákiak és a velük rokon Ládonyiak,

3 Vadosfát ugyanakkor a Vadosfalviak mondhatták magukénak.

4 Az újabb korban a két község vallási villongásaival vált ismertté. Az 1681-es országgyűlés határozata értelmében ugyanis az evangélikusok imaházat tarthattak fenn;

5 katolikusok ekkor alig laktak a faluban. 1751-ben a katolikusok kápolnát akartak építeni. Mihályiból körmenet indult Vadosfára, melyet azonban a vadosfai evangélikusok megtámadtak. Az esetből hosszú pör lett, s a büntetés egyik pontja az volt, hogy a vadosfai evangélikusoknak a ma is álló katolikus templomot fel kellett építeniük.

6 Természetesen nem a pörrel, katolikus—evangélikus „háborúskodással" kívánunk foglalkozni: megtették előttünk azt már mások.

7 Az adatot csupán azért említettük, mert éppen a vadosfai evangélikus lelkészi hivatalban találtunk olyan adatokat, melyek — kiegészítve régészeti kutatással — megnyugtató választ adhatnak a címben feltett kérdésre. Soós, Csánkira hivatkozva, említést tesz Szentandrás-pusztáról, mely ugyancsak a Csákiak birtokában volt.

8 Laucsék könyvecskéjében pedig a következőket olvashatjuk: „ ... az eyangyelikusoknak legelső templomuk ott állott jól távol a falutól az ún. Andorban (kiemelés tőlem: F. S.), tőszomszédságában egy régi klastromnak."

9 A népnyelv ma is Andor-tag néven emlegeti a kérdéses határ1 Csatkai E., Sopron és környéke műemlékei, Sopron (1956) 554. 2 Csatkai E., i. m. 606. 3 Soós I., Ösi Sopron megyei nemzetségek, 207. 4 Csánki D., Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. Bp. (1897) 634. 5 Nemeskér mellett Vadosfa volt a megyében ún. artikuláris hely. 6 Csatkai E., i. m. uo. 7 Pl. Payr., A vadosfai artikuláris egyházközség a Rábaközben, Bp. (1910). Mihályi, A vadosfai templom története, Győr (1936). 8 Soós I., i. m. uo. 9 Laucsek J., A vadosfai ág. hitv. evang. egyházközség és filiájának története, Kapuvár (1902) 30. 223