Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Gabler D.: Kutatások Arrabona canabaejában

10. ábra. A II. periódushoz tartozó fagerenda és a vertfalu ház (III IV. per.) alapgerendájának árka. III. periódus A későbbi faház fölé épült az az épület, melynek egyes részletei már az 1949. évi ásatás során előkerültek. A nagyméretű, villaszerű épület falait az 1., 2., 3., ill. 6., 7., 8. szelvényekkel tártuk fel. Lezárását azonban csak a D-i, illetve a Ny-i oldalon kaptuk meg, mivel a városi forgalom nem tette lehetővé azt, hogy az É-i oldalon tovább folytassuk a kutatást. A K-i oldalon a zárófalat valószínűleg az 1949-ben megtalált falrészlet jelenti (1. ábra), bár az ásatásról szóló első jelentésben még egy vályogfalról is szó van. A több évi munka során feltárt épületrészlet hossza NY—K-i irányban 21 m. É—D-i kiterjedését nem tudtuk tisztázni, az 1949. évi, ill. a 6. szelvény adatai alapján azonban biztosra vehetjük, hogy 15 m-nél több lehetett (az 1., 6. szelvényekben megtalált falszakaszok alapján az 1949. évi szelvény falának hovatartozása biztosnak látszik). Az épületet két É—D-i irányú, illetve egy K—Ny-i irányú fal tagolja (a 6. szelvény teljes kibontására a városi gázvezeték nyomvonalának megtartása miatt nem került sor), ez alatt esetleg feltételezhető még egy É—D-i irányú osztófal. Az előkerült részletet az alaprajz meghatározásának hiánya miatt más épülettípusokkal összevetni nem tudjuk (11. ábra). Az épület falai már önmagukban is átépítésre utalnak, a falak építéstechnikájából adódó különbségeket a különböző padlószintek is elárulják. Bennünket most leginkább az alapfalak építésének kora, illetve a megépítéssel egyidős szintek és jelenségcsoportok kronológiája érdekel, hiszen az épület élete több száz éven át követhető. A későbbi átépítéseket, alaprajzi változásokat a következő periódusok ismertetésénél írjuk le. A feltárt falrészletek 3 nagyobb, hosszanti helyiséget különítenek el. Az első 11,5 m széles, a második 4,7 m, míg a harmadik 3,3 m (a megadott méretek a he18