Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Varga I.: A győri székesegyházi főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1698-ból
rálni, ha a földesuraikban egy kis jóakarat lenne. A nép maga ebben az ínséges világban erre nem képes, hisz maguk is a falutól távol, föld alatti vermekben és kunyhókban laknak. 76 A templom Szent Tamás apostol tiszteletére volt szentelve. A szentelést Széchényi Pál kalocsai érsek, veszprémi adminisztrátor végezte, aki jelenleg váci püspök és győri püspöki helynök. A templomnak vagyona, felszerelési tárgyai nincsenek: egyetlen csinos kis ezüstkelyhe van letétben Dvornikovics Mihály győri püspöki helynoknél. A kehely paténája, kis tányérkája azonban hiányzik. A faluban lakó postamestert, Ziray urat az egyházi ingóságok ügyében magamhoz Győrbe idéztem. Ez akkor magával hozta a templom nyílt faládáját, és ekkor vele a következő leltárt készítettem: 1 misekönyv, 1 keresztelési anyakönyv, amelyet a mostani zavarok előtt szerzett főtisztelendő Miskóczy bencés atya, aki akkoriban a helybéli plébános volt. 1 vörös miseruha, 1 miseing, 1 oltárterítő, 1 silány kendő, amely azelőtt női kötény lehetett. Ugyanezen postamester fenti kelyhet is elhozta hozzám. Kehelytányérka beszerzésére hat forint van nála letétben. A plébános jövedelme ezen postamester szerint a következő: plébánosé volt egy ,,TORONY-erdő" nevű erdőcske, amelyet azonban a lakosok kiirtottak. Szántóföldjei 16 darabban vannak. Ezek egyik évben 20 győri köböl termést, a második évben azonban csak 16 köböl termést tudnak adni. Van azután a falu alsó részén egy kis rét, amely két kocsi szénát ad. Ö más jövedelemről nem tud, habár maga is több évig volt itt iskolamester. A mostani tanítótól hallotta, hogy Buby Tamás nevű jobbágy 77 nyakában láttak egy kivarrott kendőt, amely valószínűleg szintén a templom tulajdona lehetett. Valószínűleg sekrestyés volt valamikor ez az ember, a templomláda sok éven keresztül nála volt. A kehelypaténát és több felszerelési tárgyat nála lehetne keresni. Jelenleg plébánosuk nincsen, mert a jelen ínséges időben nem tudnák neki a fizetést megadni, paplakot építeni és a többi szükségest beszerezni. A győri püspöki helynök tudta és engedélye nélkül egy Medei Mihály nevezetű egyén licenciátusként működik itt. Magyar származású egyén, poétái 78 műveltsége van, a Duna-parton, sűrű bokrok között végzi híveivel a mindennapi imát, vasárnapi oktatást, temetést is végez, bár erre sincsen neki hivatalos megbízatása. Azt állítja, hogy az esztergomi egyházmegyében mindezekre volt engedélye. Ezért szükség esetén keresztel, sőt esketni is merészel. Pedig az esketéshez csak e vizitáció alkalmával kért engedélyt. A jobbágyok is pártját fogták, noha tudják, hogy érdemtelen, mert a győri egyházmegyéből egyszer már kitiltották rossz erkölcsei miatt. De az esztergomi egyházmegyében alattomos úton szerzett engedélyével visszalopódzott a győri egyházmegyébe, nagy alázatossággal előbbi hibáinak javulását ígérte, ezért a jobbágyok visszafogadták. Újra engedélyt ka76 Inter dumeta: bozótok, cserjék közt, a sűrűben. 77 Széchenyi György jobbágya. 78 Középkori gimnázium alsó tagozata volt a trivium. Itt három tantárgy volt: grammatica, dialectica, retorica. Vagyis: nyelvtan, bölcselet (a vitatkozás mestersége), szónoklattan. Az ilyen műveltséggel rendelkező ifjak magukat rétornak nevezték. Ahol ezt a megjelölést látjuk: grammatikai iskolát végzett vagy szónoklati tanulmányokat végzett, akkor a triviumot kell értenünk. A gimnázium felső tagozata volt: a quadrivium. Itt négy tantárgy volt: musica, arithmetica, geometria, astrologia. Vagyis: zene, számtan, mértan és csillagászattan. A quadriviumot végzett tanulók magukat poétának nevezték. Ahol ezt a megjelölést találjuk: költészeti tanulmányokat végzett, akkor kb. a mai érettséginek megfelelő műveltségre kell gondolnunk. Bővebben: Finánczy E., A középkori nevelés története, 179. old. Kiss A., A nevelés és oktatástörténet kézikönyve. 196
