Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Varga I.: A győri székesegyházi főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1698-ból
ezek a dolgok hol vannak. Nincs a templomban keresztkút, szenteltvíztartó, sem szószék. A kerítésen kívül egy haranglábon egy harang van: ezt nagyméltóságú Dvornikovics Mihály váci püspök és győri nagyprépost adományozta és szentelte meg. A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére van szentelve. Nincs körülkerített temető, hanem kint a mezőn, baromjárta helyen temetkeznek. Nincs ossarium 21 sem. Hiányzik az anyakönyv is. A templomnak nincs ingatlan vagyona, sem föld, sem rét. Csak bizonyos csekély jövedelem van végrendeleti hagyatékokból. Ezek az összegek azonban igen kétes hitelű személyeknél vannak letétben: így Tankó Mihály patonai lakosnál, aki igen szegény, és aki 5 császári arannyal tartozik, azután Balogh Lukács özvegyénél, valamint Ivány Mártonnál, akik mindketten 10 császári arannyal tartoznak. A plébánia azelőtt a templom mellett volt, de miután elpusztult, faanyag hiányában nem tudták rendbehozni. Ezért egy távolabbi, náddal fedett sárkunyhót tettek lakhatóvá. Lakóháznak nem lehet nevezni, a szél járja át, nincs sem kamrája, sem kerítése, sem istállója. Ezen a helyen a zavarok előtt felszentelt pap működött, akinek a hívek párbérként 22 házanként 23 és a jobbágytelek szerint egy évre egy köböl gabonát 24 és 50 dénárt adtak, az alábbiakban részletezendő stólán kívül. Jelenleg az élet nyomorúsága és a paphiány miatt licenciátusuk van: a győri születésű magyar Krapinay György, aki a győri gimnáziumot végezte el, és aki 10 évvel ezelőtt a győri püspöki helynöktől kapott engedélyt. A licenciátus keresztel, esket, egyházkelőt 25 végez, eltemeti a halottakat, könyvből prédikál. Híveinek nincs ellene kifogása, de az nagyon megrovandó, hogy a Káptalan és a püspöki helynök nyílt parancsa, valamint a kánonok 20 ellenére kocsmát tart. és házában méri az uraság borát. Nején és annak nővérén kívül senki sem lakik nála. Jövedelme a következő: évenként kettő, illetve felváltva három szántóföldje van: ezeket a lakosok megszántják, elvetik, learatják, és a termést be is hordják, hogy a licenciátusnak ezekre semmi gondja se legyen. Ezen földek mindegyike 21 Csontok elhelyezésére szolgáló helyiség. Akkoriban a temető, a templom körül, a község közepén, kis területen feküdt. Temetések alkalmával, a sírgödör megásásakor — tehát mindig sok csont került felszínre. Az ember földi maradványai iránti tiszteletből nehezményezi a vizitátor, ha valamelyik helyen ilyen osszárium hiányzik. 22 Ebben az időben a falusi plébániák a jobbágyság egyházközségei voltak. A kegyúr adta a lelkész ellátásának alapját jelentő ingatlanokat. A jobbágyok kötelessége volt az ingatlanok művelése, valamint a lelkész ellátásának biztosításához a párbér fizetésével kellett hozzájárulniuk. Párbért nemesek nem fizettek, ellenben dupla stólát tartoztak adni. — A párbér személyi teher volt, amelyet azonban a jobbágyingatlan arányában osztottak szét. Ez annyira az általános elv volt, hogy ha nemes ember jobbágyingatlant vállalt művelésre, akkor ezután ő is fizette a párbért. Párbér fizetésére csak a párok, tehát a házasultak voltak kötelezve. Bővebben: dr. Timon Ákos: A párbér Magyarországon. 23 Ez alatt önálló háztartás értendő. 24 1 kassai köböl 81—85 liter, kb. 68 kg búza. 1 győri köböl 76—80 liter, kb. 64 kg búza. 1 itce 0,84 liter, 1 pint 2 itce, tehát 1,68 liter. 1 cseber 50 itce, tehát 42 liter. Bővebben : dr. Lederer E. : Régi súly- és űrmértékek. „Századok" 1923—24. évi számaiban. 25 Szülés után az ágyból kikelő asszony első útja a templomba vezetett, hogy hálát adjon. A templomot egyháznak is nevezték. Innét az egyházkelő. 26 Az egyházi törvények latin neve. 182
