Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Varga I.: A győri székesegyházi főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1698-ból

A GYŐRI SZÉKESEGYHÁZI FÖESPERESSÉG EGYHÁZLÁTOGATÁSI JEGYZÖKÖNYVEI 1698-BÓL A tridenti zsinat

1 írta elő, hogy a püspök személyesen vagy megbízottja által időnként látogassa végig a joghatósága alá tartozó plébániákat, és az előírt pontokra vonatkozó észrevételeket foglalják írásba. Hazánkban a püspök ezt a feladatot rendszerint a főesperesekre

2 szokta bízni. Ennek történelmi oka van. í. István ikirály egyházszervezetében a főesperes a várispán egyházi megfelelője volt, és hatásköre a várhoz tartozó falvakra terjedt ki. így a győri székesegyházi főesperességhez is azok a falvak tartoznak, amelyek egykor a győri vár tartozékai voltak. A főesperes tehát vallási ügyekben nemcsak mint a püspök megbízottja, hanem mint az államhatalom hivatalos képviselője is szerepelt. A községek ingyen fuvarozták, a plébánosok kötelesek voltak ellátásáról gondoskodni. 1698-ban a vallási élet megnyilvánulásai a maitól olyan lényegesen eltérő társadalmi és politikai struktúrában jelentkeztek, hogy helyes képet, eligazodást, csak néhány fogalom tisztázása után kaphatunk. Látnunk kell a különbséget a földesúri

3 és a kegyúri

4 jog között. A katolikus egyház sohasem ismerte el, hogy a földesúr vallási dolgokban egyszerűen birtokjoga alapján rendelkezzék. „Cuius regio eius et religio" elvét, tehát akié a földesúri hatalom, azé a vallás megállapításának joga is, a protestantizmus hozta be Németországból. Protestánssá lett földesurak ezen a címen foglalták le a katolikus templomokat, űzték el a papokat, és hoztak helyettük protestáns lelkipásztorokat, legtöbbször jobbágyaik megkérdezése nélkül. Ez a fegyver azonban kétélűnek bizonyult, 1 1545-ben. 2 Jelenleg a győri egyházmegyében a következő főesperességek vannak: székesegyházi, soproni, mosoni, komáromi, rábaközi. Mindegyikben a Káptalan egy-egy kanonokja a főesperes. 3 A földesúri, tulajdonosi jog alapja: öröklés, vétel, királyi adományozás. 4 Sok olyan földesúr volt, aki nem volt kegyúr. A kegyuraság a földesúri hatalomtól teljesen független jogalapon nyugodott: pápai privilégium vagy nálunk királyi adományozás alapján lehetett megszerezni. A kegyúr kötelességei ezek voltak: a) ő adta a lelkész ellátásának alapját jelentő ingatlanokat, b) templom, plébánia építésekor, restaurálásakor ő gondoskodott az anyagról, a pénzbeli kiadások fedezéséről, a község lakói csak a kézi és fogatos munkát voltak kötelesek vállalni. A kegyúr legfőbb joga: a ius praesentandi. Tehát a javadalom megüresedése esetén alkalmas személyt ajánlhatott kinevezésre a püspöknek. A ius conferendi: tehát a tényleges kinevezés, a javadalomba való beiktatás jogát még ilyen kegyúri plébániák esetében is a püspök gyakorolta. Dr. Timon Á.: A párbér Magyarországon, 46. old. Hóman: IV. kötet, 95. old. 12 Arrabona 177