Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Timaffy L.: Aratóbanda Dunaszentpálon

ARATÓBANDA DUNASZENTPÁLON (Egy paraszti munkaszervezet) A népi gazdálkodás kutatásában nem elhanyagolható terület a paraszti üzemtan vizsgálata. Az egyes termelési ágak szoros összefüggése, a munka megszervezése a gazdaság lehetőségei, keretei között, nagy szerepet játszott a paraszti üzem rentabilitásában. Népünk mindig megtalálta a lehető legalkalmasabb szervezetet a termelés és a saját életfenntartásának biztosítására. így látjuk ezt a legkisebb birtokkategóriáktól kezdve a nagyobb üzemi egységekig. Ahol pedig a feudális nagybirtok szorításában néhány holdas törpebirtokosoknak, zselléreknek és föld nélküli napszámosoknak kellett életlehetőségüket biztosítaniuk, ott ügyesen kialakították a megfelelő munkaszervezetet az uradalmakban vállalható munkák elvégzésére. A messzi országrészekbe vándorló summásszervezeteknek gazdagabb az irodalmuk. Kevesebbet foglalkoztunk viszont eddig a helyben maradó szegényparaszti munkaszervezetekkel. Először Gunda Béla hívta fel a figyelmet a munkaszervezet néprajzi vizsgálatának fontosságára

1

, majd Tálasi István számolt be a végzett kutatásokról.

2 Az első néprajzi tanulmányt Balassa Ivántól olvashatjuk a Békés és Csongrád megyei részesmunkáról és ledolgozásról.

3 Ezt követte Szabó László tanulmánya a Zempléni Hegyvidék paraszti munkaszervezeteiről.

4 Utalásokat viszont bőven találunk a történelmi és szociológiai munkákban.

5 Hozzájuk csatlakozva egy Kisalföldön elterjedt paraszti munkaszervezetről, az aratóbandáról szeretnék most rövid összefoglaló képet adni egy szigetközi községben gyűjtött emlékek alapján. Dunaszentpálon a múlt század közepe óta nyomon követhető, tehát eleven hagyomány volt az aratóbanda szervezete. A község határát nagy kanyarulatával a Mosoni-Duna veszi körül. A szűkre szabott lehetőségek között két grófi uradalom, a Wenckheim- és a Héderváry-birtok 816 kat. holdja mellett átlag háromholdas kisparasztok, zsellérek és föld nélküli szegényemberek éltek a községben. Életlehetőségüket otthon úgy találták meg, hogy a néhány hold vagy 1 Gunda B., A gyűjtögető gazdálkodás. Bp. 1939, 59—60. 2 Tálasi I., Az anyagi kultúra néprajzi vizsgálatának tíz éve. Ethn. 1955, 13—19. 3 Balassa I., A Békés és Csongrád megyei részesmunka és ledolgozás. Ethn. 1955, 187—221. 4 Szabó L., A paraszti munkaszervezet és társasmunkák a Zempléni Hegyvidéken. Népr. Ért. 1965, 133—158. 5 Erdei F., Történelem és szociológia. Társadalomtudomány 1942, 483., Féja G., Viharsarok. Bp. é. n., Kiss L., A szegény ember élete. Bp. é. n., Mérei Gy., Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. Sz 1951, 235—298. 6 GySmL:l Törv. hat. iratok III—IV. 11 Arrabona 161