Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Domonkos O.: A csornai kékfestőműhely
szokásos a mesterségben. Egy tétel külön említi a vásári sátrat, ami a környező vásárokon való értékesítés bizonyítéka. Wisszauer Mátyás a sok gyermek ellenére is érdemesnek tartotta a házasság megkötését, mert a műhely és a háztartás is jól felszerelt volt, amint azt a függelékben közölt leltárból megállapíthatjuk. E házasságból 1848-ban egy leányka született. 14 Mesterré azonban csak 1850-ben nyilvánította a soproni festőcéh a nyitott láda előtt. 1855-ben szerződtetett először inast, aki 1857-ben szabadult fel. 15 Mostohagyermekei közül Frast Károly és János a kékfestő mesterséget tanulta. Frast Jánost a soproni céh 1855-ben felvette és —• mint inast — egyben fel is szabadította, hiszen mostohaapja igazolást adott róla, hogy a mesterséget valóban kitanulta. 16 Frast János Csepregen lett önálló. A soproni céh jegyzőkönyve szerint 1871-ben inast szabadított fel. 17 Gyermek nélkül halt meg 1900-ban, műhelye idegen kézbe került. 18 Frast Károly valószínűleg valamelyik nagybátyjánál tanulta a mesterséget Kőszegen vagy Csepregen. 1855-ből kapunk hírt róla a soproni céh irataiból, ahol Devecser város által kiállított bizonyítványból olvashatjuk: „ . . . bizonyítjuk: hogy Frast Károly kitanult Vászon festőt — miután eddigi becsületes maga viseletét betanúsította, a Felségesen Uralkodó Cs. K. Habsburgi Ház, és Magas Kormánya eránt tántoríthatatlan hűséget és törvényeinek a leg késszebb engedelmességet becsület szavával beajánlotta — Mező Városunk — lakosai sorába felfogtuk és Mező Városunkbani letelepedésébe meg eggyeztünk. Meg eggyeztünk pedig annyival inkább, mivel Merk János Festő Mester elhalása által a Vászon Festőkben amúgy is hiányt szenvedő Mező Városunk és Vidékének lakosi, a nevezettnek megtelepedése, és tanult Mesterségének — nyerendő Iparüzlet engedély melletti folytatása által, távolabbra való költséges utazásoktól és haszontalan idő töltéstől meg mentetnek." 19 Atyai jussát, 120 forintot, 1856-ban vette fel, és még ugyanezen évben házasságot kötött Pápán az odavaló születésű Boros Annával. 20 Mostohaapja kérésére a soproni céh tíz forint felvételi díj lefizetése mellett 1857. július 3-án felveszi a céh tagjai közé, mint devecseri festőmestert. 21 Wisszauer Mátyás családi élete válságba kerülhetett, mert 1867ben feleségével osztoznak a közös szerzeményen, ül. annak kifizetése után tartásáról és élelmezéséről maga kíván gondoskodni az idős mester. 22 A szakadás után az atyai műhelybe tér vissza Frast Károly Devecserből, 1869 februárjában már ő vesz fel inast a csornai műhelybe. 23 Frast Károlynak Boros Annával kötött házasságából Károly, Anna, Teréz, Lajos, János, István és Mária nevű gyermekei születtek. Közülük Károly és János tanulta a festőmesterséget. A műhely jelentős fejlődést ért el a következő évtizedekben, készítményei miatt számon tartották a megyében. 1895-ben Berényi Pál Sopron megyéről írott monográfiájában így jellemzi az iparágat: ,,A posztóiparnál győzedelmesebben vívott harcot az újkorral a kékfestőipar, a melynek megyénk területén, szintén Sopronban vannak nevezetesebb képviselői. A közép14 Uo. N. lt. 117. 15 Győr-Sopron megyei 2. számú levéltár. Céhiratok 39. Jegyzőkönyv, 5. és 13 old. 16 Uo. Jegyzőkönyv, 10. oldal. 17 Uo. Jegyzőkönyv, 39. oldal. 18 Uo. I.h. 19 LFM. N. lt. 123. 20 Uo. N. lt. 122, 124. 21 GySmL:2 Céhiratok 39. jkv. 22. oldal. 22 LFM. N. lt. 127. 23 GySmL:2 Céhiratok 39. jkv. 34. oldal. «* 115
