Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Sterbetz I.: Naturschutz-Problem der Trappen-Population im Hanság
A CSORNAI KÉKFESTÖMÜHELY I. A kézműipari ágak közül népviseleti szempontból az egyik legjelentősebbnek a kékfestőipart tarthatjuk. A XVIII. század közepére már kisebb falvakban is megtelepedő mesterek közvetlenül a helyi igényeket elégítették ki, nagymértékben elősegítették a népviselet színeződését. A nők ruhának, köténynek, fej-, illetve vállkendőnek használták a mintás kékfestőkelméket. A férfiaknál kötény, ing, bőgatya, zsebkendő volt használatos belőle. De megtaláljuk helyenként, mint ágyhuzatot, terítőt, függönyt a parasztok lakásában. A mesterség megjelenéséről és elterjedéséről most nem szándékozunk részletekbe bocsátkozni, mert azt már máshol megtettük, hanem csak a közel kétszáz éves Frast kékfestőcsalád rövid történetét és csornai műhelyének munkáját kívánjuk bemutatni. 1 Sopron megyében a XVIII. század közepétől gomba módra szaporodtak a kisebb-nagyobb helységekben, mezővárosokban a festőműhelyek. Sokszor egy-egy családon belüli öröklődését, de szélesebb körben való terjesztését is megfigyelhetjük a mesterségnek. A Frast-család ennek egyik tipikus példája, ezért is érdemes történetükkel megismerkedni. A festőcsalád őse Frast János, akit 1777-ben a pozsonyi „Schön- und Scharzfärber" céh, mint lorettói mestert jegyzett be főkönyvébe. 2 1801-ben azonban már Kőszegen találjuk, a polgárkönyv bejegyzése szerint: „Frászt János Loretto nevezetű N. Sopron vármegyei helységbül való föstő mesterember pápista írástudó ... in numero civium bevétetett.""' Több gyermeke közül Ferenc, Antal és Sebestyén a festőmesterséget tanulta. A pozsonyi főcéh bejegyzése Frast Ferencet 1811-ben, mint csepregi mestert tartja számon/ 1 Az apai műhelyt 1829-ben Frast Antal veszi át Kőszegen, szeptember 4-én veszi fel soraiba a pozsonyi céh. 5 Két héttel később újból Frast-ivadék jelenik meg a céh előtt, és mint csornai festőmester kerül felvételre szeptember 17-én. Ez az ifjú mester Frast Sebestyén, a csornai műhely alapítója. 6 1 A technológiára vonatkozó leírás Szőlősi István kékfestősegéd 1953—55 között adott közlése alapján készült. Domonkos O., Fejezetek a nyugat-magyarországi kékfestés történetéből. Ethnographia 1961. 200—236. 2 Mestsky archiv., Bratislava. Ce. 82. Haupt-Laden Buch, 59. sorszám. 3 Vas megyei levéltár, Kőszeg: Polgárkönyv, II. kötet 98. oldal. 1801. 4 Mestsky archív., Bratislava. Ce. 82. 241. sorszám. 5 Uo. 407. sorszám. 6 Uo. 411. sorszám. 109