Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Dávid L.: Győr-Moson és Sopron vármegyék a II. világháború idején és felszabadulásuk

megsérült 3082 (20,4%); — 29 686 szobájából megsemmisült 3700 (12,4%) és megsérült 10 700 (36 %). A bombatámadások a város iparára még súlyosabb csapást mértek. 264 ipari, üzemi épülete közül teljesen elpusztult 72 (27,2 %), súlyosan megrongálódott 50 (18,9 %), megsérült 65 (24,6 %).

2 A légitámadások rendkívüli károkat okoztak a közlekedési hálózatban és a közüzemek berendezéseiben. Rommá lett a MÁV teherpályaudvara, víztornya, valamint a hajóállomás és a kikötő berendezése. A MÁV felvételi épületét 80, a postáját 70, a fűtőházát 90 %-os károsodás érte. Elpusztult a vízmű berendezéseinek 14, hálózatának 3 %-a, — a csatornamű épületének és berendezéseinek 50, hálózatának 3 %, — a Gázgyár épületének, berendezéseinek 90, hálózatának 5, közvilágításának 80 %-a, — a városi villamos mű berendezéseinek 100, hálózatának 20 és közvilágításának 75 %-a.

3 A bombázások során 574 ember veszítette el életét.

4 Sopront 1944. december 6-án érte az első és egyben a legsúlyosabb légitámadás. Ekkor tette át székhelyét Sopronba a Szálasi-kormány, és rádiófelhívás útján délelőtt 10 órára összehívta az „országgyűlést". A szövetségesek a rádiót figyelve szervezték meg a bombázást. („Képviselőházi" üléseiket később is többször megszakította a légierő támadása.) — A várost ért 9 bombázás szörnyű pusztítást vitt végbe. 3476 épületéből rommá tett 440-et (12,65 %), súlyosan megrongált 385-öt (11,08%), közepesen megsérült 1285 (36,97%), épen maradt, illetve könnyebb sérülést szenvedett 1366 (39 3 %).

5 9160 lakásából rommá lett 850 (10 %), megsérült, de helyreállítható 1060 (12 %), ép és részben használható állapotban maradt 7260 (79,2 %).

6 A műemlékek közül 65 elpusztult, illetve súlyosan megrongálódott.

7 A város iparát is nagy veszteségek érték: rommá tette 5, és súlyos bombakárok érték 7 gyárát. (Köztük a Selyem-, a Tű-, a Zárgyárat és a Tejipari Vállalatot.)

8 Teljesen megsemmisült a MÁV teherpályaudvara

9 és a GySEV pályaudvarának 80 %-a.

10 A közüzemi berendezések károsodása: villamos elosztóhálózat 20, a vízmű 13 és a csatornahálózat 16 %-os.

11 A németek — nyilas segédlettel — kiszállították Győrből az épen maradt gépeket, szerszámokat, félkész termékeket és a nyersanyag többségét. Pl. a Magyar Waggon- és Gépgyárból 800 vagon- és uszályrakomány gépet, szerszámot és nyersanyagot,

12 a Cardo Bútorgyárból 40 vagon gépet és felszerelést,

13 a Keffelgyár gépparkjának 50 %-át vitték ki.

14 Sopronban tervszerűen fosztogattak: gépeket, közlekedési eszközöket és műkincseket raboltak el.

15 A gyárak kitelepítésével párhuzamosan — részben kényszer, részben félre2 Uo. 3 Gallyas C, i. m. 12. 4 Gallyas C, i. m. 5. 5 Boronkai P., Sopron újjáépítése, SSz XIV. évi. (1960) 1. sz. — 8. 6 Boronkai P., i. m. 9. 7 LFM Munkásmozgalmi adattár 433. lsz. 8 Boronkai P., i. m. 10. 9 LFM Munkásmozgalmi adattár 433. lsz. 10 Boronkai P.. i. m. 10. U Boronkai P., i. m. 9. 12 Gárdonyi G.—Kölkedi L—Kiss Gy.—Iróffy K., A győri Wilhelm Pieck Vagon és Gépgyár története 1896—1956 (Győr. 1956) 155. 13 GyM II. évf. 71. sz. 14 Gallyas C, i. m. 30. 15 Berta J., Sopron, 1945. A fasizmus végnapjai, a népi demokratikus államiság kezdetei — SSz XIX. évf. (1956) 1. sz. 4. 376