Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Levárdy F.: A középkori győri székesegyház pusztulása és első barokk átépítése

toskodik, 1552-ben Teuffei Erazmus Mátyás parancsnoksága alatt folytatják az erődítési munkákat.

16 Az elképzelések azonban még Sforza Pallavicini tábornagy főkapitánysága idején (1554—61) sem higgadtak le teljesen. Schallanzer Hermes építészeti felügyelő, Puckner Vitus, Polladt Jeromos, Giovanni Mario de Speziacasa, Paolo da Mirandola és Pietro Ferrabosco többszörös győri szereplése sem tudta egyértelműen megfogalmazni a győri tennivalókat.

17 Amikor Ferdinánd tervet és költségvetést kér Pallavicini őrgróftól, 1555-ben a királyra hárítja a döntést: foglalkozzanak-e az egész városnak sok időt és költséget emésztő megerősítésével, vagy szorítkozzanak csupán a 750 négyszögölnyi régi vár (a Káptalandomb) megerősítésére, kijavítására. Bernardo da Magno építőmesterrel rajzoltatta meg elképzeléseit. A török közeledtének híre a szűkebb terv kivitelezését sürgette: lázas munkával építették ki a Káptalandombot körítő falakat és bástyákat,

18 1537 óta öt vármegye népe robotolt az erődítési munkáknál.

19 Újlaki Ferenc püspök (1535—54) Pozsonyban székelt, a győri püspöki palotát a mindenkori várkapitányok lakták. Az erődítési munkák során a lakótorony köré csoportosuló épületeket a keleti oldalon falszorossal és kapuvédő toronnyal bővítették. A vár magjának jobb védhetősége érdekében Sforza Pallavicini főkapitány és Székely Miklós várkapitány 1554-ben javasolta Ferdinándnak, hogy a fellegvár előterének kiszélesítése érdekében rombolják le a székesegyházat, s a városban építsenek újat a püspök és káptalan részére.

20 A székesegyház épülettömege, a köréje épített istállókkal, szárnyékokkal

21 azonban átvészelte ezt a kritikus időpontot, de nem kerülhette el, hogy a szűk helyre összezsúfolt katonaság birtokba ne vegye. A káptalani iskola, kanonoki házak lefoglalása után a templom nyugati felét élelem és lőszer raktározására foglalták le.

22 1558 februárjában Ferdinánd 8 évre békét kötött a portával. A viszonylagos békeévekben országszerte megindultak a várépítkezések. Győrött az ország első, olasz rendszerben átépített várában Salm Eckius főkapitánysága alatt Francesco Benigno építészeti felügyelő és Bernardo Gabelli építőmester vezetésével kezdődnek meg a nagyszabású (140 000 forintra kalkulált) erődítési munkálatok.

23 Az erődöv 1564-re már elnyerte végleges formáját, alapjait kitűnő terméskő falazással építették. A falazatba beépítették a helyszínen kitermelt római kori építőköveket is.

24 16 Fejér, i. m. 17 Maggiorotü—Banfi, i. m. 9. 1. 16—21. jegyz. 18 I. m. 19 Villányi Szaniszló: Győr vár és város helyrajza, erődítése a 16. és 17. században. Győr, . 30. 1. 20 OL Kincstári Oszt. Ben. Res. Reg. 1554. V. 64. 1. Kapossi/-regeszták (Művtört. Ért. 5/1956) 63. sz. — Vö. még Bécs, Staatsarchiv: Ungarn: Alig. Akten, fasc. 73. 1554. VIII. 22. Idézi Iványi Béla: A győri dominikánus rendház története. GySz 7 (1936) 77. 1. 5. jegyz. 21 III. Frigyes 1446-os győri megszállása idején Hunyadi János panaszolja IV. Jenő pápának: „Cathedralis Jaurinerisis latéra equis et iumentis stabula, choreasque et detestanda commercia instituit et fovere patitur." Schwandtner: Scriptores. Tom. II. p. 38. 22 Bedy, i. m. 7. 1. 23 Villányi, i. m. 46—47. 1. — Pataki V., (A XVI. századi várépítés Magyarországon. Bécsi Magyar Tört. Int. Évk. I. (1931) Klny. 12., 18—19., 27., 11.) franciának, Maggiorotti—Banfi (i. m. 13. 1.) helyesen olasznak tartja Benighót és Gabellit. 24 Prighius (Hercules Broditius, 1572): „A várfalak, árkok és sáncok készítése végett felforgatták a földet, sok régiséget hurcoltak el, vagy építettek be a falakba." 88