Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Sellye I.: Adatok az arrabonai fémművességhez

ADATOK AZ ARRABONAI FÉMMŰVESSÉGHEZ A pannóniai fémművesség emlékei között külön csoportot alkotnak az áttörési technikával készítettek. Mint az elnevezés — opus interrasile — is érzékelteti, közös sajátosságuk, hogy a felület áttörésével emelik ki, illetve hangsúlyozzák mintájukat. Ennek a leletcsoportnak pannóniai és a Duna—Tisza közötti Barbaricumban előkerült példányait már évtizedek óta gyűjtöm;

1 így több szempontot is figyelembe véve, már néhány következtetés levonható, annak ellenére, hogy a darabok zöme szórványlelet. Most az egész anyagból három figyelemre méltó példányt szeretnénk kiragadni és ismertetni; azokat, amelyeket Arrabonában helyben gyártottak. Ezek közül kettő — mint azt Gabler Dénes szíves közlése alapján tudom — a második világháború során elkallódott, így csak az én régebbi fényképfelvételem alapján publikálható (1—2. ábra)

2

, a harmadik darab pedig (3—4. ábra) most kerül először nyilvánosságra, mert a pannóniai helyi műhelyek termékei között, melyeket nemrég közöltem, nem szerepel. így jelen ismertetésünk annak kiegészítéséül is szolgál. A teljes, eddig összegyűjtött pannóniai és barbaricumi áttört anyag, mintegy 65 lelőhelyről került elő, és több mint ezer darabból áll. Behatóbb vizsgálat után kitűnt, hogy néhány példányt csak félig készítettek el, elrontották. Ezen kívül előkerült néhány negatív is. Kézenfekvő ezek után az a feltevés, hogy az említetteket helyben gyártották, mert vitán felül áll, hogy eladásra, illetve szállításra csak teljesen elkészült, kidolgozott darabok kerülhetnek; rosszul sikerült, selejtes árut nem lehet eladni. így pannóniai és barbaricumi műhelyek lokalizálása — más adatok hiányában — csak azon a következtetésen alapulhat, hogy ahonnan öntőminta, félkész, rontott darab (és öntési rög is) előkerült, azokat helyben gyártották. A félkész áttört anyagot most már ilyen szempont szerint áttekintve a következőket állapíthatjuk meg: kilenc pannóniai településen tételezhetünk fel helyi gyártást.

3 Ezek közül hét Pannónia Inferiorra, az azalus és eraviscus tör1 Sellye I., A pannóniai áttört fémmunkák áttekintése AÉ 1940. 3—4. füzet (a továbbiakban: Sellye I.) 236—245. — Sellye I., A pannóniai áttört bronzok áttekintése II. AÉ 1941. 1—3. füzet (a továbbiakban: Sellye II.) 62—97. 2 I. Sellye, Recueil des bronzes ajourés de Pannonié faits par les maîtres celtiques à l'époque de l'Empire Romain. Latomus. Revue d'études Latines. Bruxelles. 1969. Vol. 103. „Hommages à Marcel Renard". III. (Továbbiakban: Sellye, Recueil des bronzes ajourés.) 3 Lásd 2. sz. jegyzetet. 518—541. Pl. CLXXXVII—CXCII. A neviodunumi félkész példány említése: 537. 69