Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Dávid L.: Komitatü Györ-Moson i Sopron vo vremja Ii. mirovoj v jnü i ih oszvobozsdenije

Hivatali és kisegítő személyzet: \'-~Adminisztrátor: Kreibich Alfréd Kisegítő restaurátor: Imre Sándor Kiállítási teremőr 2, hivatalsegéd 1 fő. Tudományos munka Régészet. Mosonszentjános, Kecskedűlő — az ásatást; Pusztai R. vezette. — A község keleti határában levő Kecske-dűlőből a község lakossága már évtizedek óta kitermeli és elhordja a romterület kő- és téglaanyagát. Helyszíni szemle után megkezdődött a leletmentő ásatás. — A felszíni törmelékek alapján egy nagyobb (20—25 m hosszú) és négy kisebb épület maradványai állapíthatók meg, amelyek római kori villagazdasághoz tartoztak. Feltárásunkkal a kisebb épület maradványait szándékoztunk megmenteni a végleges pusztulás előtt. Az ásatás 7 m hosszú és 6 m széles épület alapfalait hozta felszínre. Az épület DK-i sarkánál 3 m átmérőjű apsziszos helyiség ugrott ki, mely szerves részét képezte az objektum felét elfoglaló, 5,5 m hosszú és 2,5 m széles helyiségnek. Mindkét helyiség téglatörmelék-rétegre borított terrazzo padlóval volt burkolva; a padlófűtés-szerkezet tartótéglái szabályos sorokban és távközökben feküdtek. A helyiséget a nyugati, keskenyebb oldala mellett kívülről fűtötték, ahol megtaláltuk (a falon kívül) a fűtőkemence erősen átégett alját. (Ezen az oldalon a terrazzópadló is erősen átégett volt.) Az apsziszos helyiség mögött az épület mindkét felében két, kisebb, egyforma nagyságú helyiséget találtunk, amelyek 2,5 m hosszúak és 1,75 m szélesek voltak. Falaik egy részét már elhordták, s elpusztult a padlónívó szintje is. Az épület déli, hosszanti alapfala Ny-i irányban 1,85 m hosszan tovább folytatódott, és ugyanezt tapasztaltuk az É-i falnál is. Szerepüket (támfal?, előtér?) további feltárással kell tisztázni. — A feltárt épület alaprajzi elrendezése, mérete és padlófűtéses, absziszos helyisége egyértelműen amellett szól, hogy villagazdasághoz tartozó fürdő volt. Az épületből kevés edénytöredék került elő (ezek sötétszürke és mázasedények darabjai); Az edénytöredékek azt bizonyítják, hogy a fürdőt a IV. században használták. Feltehető, hogy építése már korábban (a III. sz.-ban) megtörtént. Pusztai R. az 1969. évben ásatásra, leletmentésre és terepbejárásra 45 munkanapot fordított. Numizmatika. A múzeum gyűjteménye ajándékozás útján (80 db) gyarapodott. — Üjkori érmek és pénzek. Képző- és iparművészet. A gyűjteményállomány ajándékozás útján (3 db) gyarapodott. Néprajz. A gyűjtőmunkát a Mosonszentjánoson rendezésre került helytörténeti és néprajzi kiállítás igényé határozta meg. Cél: a még fellelhető német nemzetiségi anyag felkutatása- begyűjtése volt. A munkát Pusztai R. irányította, s ebben jelentős részt vállalt — társadalmi munkában ^— Eőry Istvánné önkéntes néprajzgyűjtő, és bekapcsolódott V. Biró Ibolya néprajzos. — Az anyagi hozzájárulásért a helyi tanácsnak köszönetet mondunk. — A gyűjtőmunka Mosonszentjános, Mosoiiszentpéter, Pusztasomorja, Mospnszolnok/ Levél és Albertkázmér-puszta területére terjedt ki. Az összegyűlt anyag jelentősen gazdagította német nemzetiségi viselet-, bútor-, szerszám- és eszközányagat, valamint kulturális emlékeit. — A nemzetiségi anyag további bővülését eredményezte a bezenyei horvát néprajzi anyag. ms