Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Dávid L.: Győr-Moson és Sopron vármegyék a II. világháború idején és felszabadulásuk
sikerült megmenekülni a haláltáborba történő hureolástól. 26 Kevés Sopron megyei zsidónak sikerült átvészelni a megsemmisítőtábor halált osztó borzalmait. * * * A német hadvezetőség fő célja: távol tartani a harcokat a német területektől, a pusztulás ne az ő országukat érje. Kilátástalan ellenállásuk közben elkövetett rombolásaik a pusztítás őrületével, elembertelenedésükkel magyarázható.— Felrobbantották Győr kilenc nagy közúti és a vasúti összekötő hídját, a medvéi és a mosonmagyaróvári hidakat, 27 a soproni vasúti hidat 20 stb. Elpusztították Győrött a MÁV és a hajóállomásból azt, amit a bombatámadások nem romboltak le; Sopronban használhatatlanná tettek több száz vasúti kocsit,9 amelyet nem volt idejük elrabolni. Nem kímélték a németek a községeket sem. Gyirmótot felgyújtották, és teljesen leégett 43, súlyosan megrongálódott 36 ház. Ebben a kis községben — mely stratégiailag teljesen közömbös — alig maradt ép, lakható ház. Elpusztult Koroncón 30, Mórichidán 22 ház stb. 30 Győr-Moson vármegyében elpusztult (megsérült) a tósziget-csilizközi járásban 80 (169), a sokoróaljai járásban 130 (166), a pannonhalmi járásban 9 (158) és a mosonmagyaróvári járásban 147 (483) lakóház. 31 Az egész megyében — Mosonmagyaróvár város kivételével — elpusztult 629, megsérült 6021 ház. A németek mindkét megyében felrobbantották a legkisebb hidakat is, tönkretették a vasútvonalakat és a közutakat. Győr-Moson megye állatállományának 5/6 része elveszett számunkra. A 30 000 lóból 7515 darab, a 120 000 szarvasmarhából 15 500 darab maradt meg. 32 A főispáni irattár összeíróíve szerint „ ... eltűnt háborús cselekmény folytán" 23 633 sertés, 7675 juh és 160 581 baromfi, — továbbá: 134 165 q búza, 4868 q rozs, 70 514 q takarmány, 85 623 q olajosmag, 745 q cukor stb. 33 Sopron város élelmiszerkészletének nagy részét is elvitték. 34 * * * Annak ellenére, hogy megyéinkben az ellenforradalmi rendszer borzalmas irtóhadjárata rendkívül súlyos csapást mért a kommunista pártra, s vele a mozgalomra, az életben — vagy szabadon maradt — kommunisták és baloldaliak tevékenységét a terror szinte kilátástalanná tette: leg jobbjaik megindították harcukat, megkezdték német- és háborúellenes szervezkedésüket. 1942-ben a vagon- és a szeszgyári munkásokból, antifasiszta értelmiségiekből ellenállási csoport alakult. Első feladatukul a legérzékenyebb ponton akartak csapást mérni a haditermelésre: a győri Vagongyár új erőközpontjának felrobbantását tervezték, hogy vele megbénítsák a gyár termelését. A csoport vezetője Nádas Ernő főmérnök volt. Árulás akadályozta meg tervük végrehajtását. Nádas Ernőt — bestiális megkínzása után — agyonlőtték, Blitz Irmát halálra kínozták, a csoport többi tagját súlyos börtönbüntetésre ítélték. 35 26 Hiller I., i. m. 348. 27 FKg I. évf. 155. sz. 28 Berta J., i. m. 5. 29 Uo. 30 GySmLrl Főispáni iratok 491. ikt. sz. 1. oldal. 31 Uo. 2. oldal. 32 GyM II. évf. 71. sz. 33 GySmL:l Főispáni iratok 491. ikt. sz. 2. oldal. 34 Berta J., i. m. 5. 35 Szakács K., Harc a munkásegységért Győr megyében (Bpest, 1955) 24—25. 378
