Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Dávid L.: Győr-Moson és Sopron vármegyék a II. világháború idején és felszabadulásuk

GYOR-MOSON ÉS SOPRON VÁRMEGYÉK A II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN ÉS FELSZABADULÁSUK A háború pusztításai Amikor az ország területének legnagyobb részén a felszabadulás után már kibontakozott, fejlődésnek indult a népi demokratikus forradalom, és megindult az újjáépítés: 1945. március 26-ig a két vármegye egész területén még tartott a német megszállás, dühöngött a nyilas uralom, s velük a pusztulás növekedett. A kilátástalan német ellenállás és a németeket kiszolgáló nyilas terror eredménye az lett, hogy lakosságunk szenvedése meghosszabbodott, így vármegyéink népe hatványozott árat fizetett a tőle idegen, érdekeivel teljesen ellentétes fasiszta háborúért. A németek — a velük együtt kegyetlenkedő nyilasokkal, a Szombathelyen, majd Sopronban székelő kormányuk irányításával — a háború elhúzásával több embert ölhettek meg, illetve hurcolhattak ki, több értéket rabolhattak el országunkból, vármegyéinkből — tovább pusztíthatták városainkat, falvainkat. Nehezítették a nyugati országrésznek a helyzetét hazánk keleti területeiről idemenekültek ezrei — fasiszták, félrevezetettek és megfélemlítettek —, akik eszméikkel és rémhíreikkel fokozták a nyilasok által egyébként is magasra csapott zűrzavart. Többségük nem menekült tovább; — az itt maradottak segítették felélni a közellátás számára egyébként is elégtelen élelmiszerkészletét, felhajtották az úgyis túlzott árakat, s velük növelték megyénk népének nyomorát. * * * Lakosságunk a háború súlyát közvetlenül — a helyzetének romlásán és a hadbavonultak szenvedésén, pusztulásán kívül — először a bombatámadásokon keresztül érezte. Ezektől legtöbbet Győr és Sopron városok szenvedtek. Győr korai és nagyméretű bombázását ipari szerepe — vele a háborúban betöltött helyzete — magyarázta. (A Magyar Vagon- és Gépgyárban repülőgépeket, harckocsikat, katonai gépjármüveket gyártottak.) Az 1944-ben bekövetkezett német megszállás után a felszabadulásig az észak-afrikai repülőterekről felszállt angol—amerikai légierő 24 — köztük 14 nagy erejű — támadást hajtott végre. Az első már április 13-án bekövetkezett, és ennek a légitámadásnak 280 halálos, 1000 sebesült áldozata lett. — A bombázások során a város 5596 lakóházából rommá lett 263 (4

;

8 %), súlyosan megrongálódott 809 (14,5%) és megsérült 4236 (75,6%) ház.

1 14 700 lakásából teljesen elpusztult 1504 (10,2 %), 1 Gallyas C, Győr, a romváros élni akar (Győr, 1948) 6. ,375