Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Környei A.: Brennbergbányai munkásmozgalmak a két világháború között

üldözöttéinek megmenekítése volt. Emberileg lényegében ide kell sorolni a len­gyel menekültek idehozatalát a bányaigazgatóság részéről, s a lengyelek befo­gadását a bányászok részéről. 143 A későbbi ilyen cselekedeteknek az emberba­ráti oldala mellett erősen kidomborodik az antifasiszta harc jellege, hiszen az üldözöttek menekítésében részt vettek saját biztonságukat tették kockára, és igy maguk is üldözöttekké váltak. 1943-ban Roll Péter állás nélküli bányász Németországból üldözött zsidót csempészett át Magyarországra, s annak egy ideig menedéket adott. Az ember­csempész bányász büntetése ezért az internálás lett. 144 A későbbi ilyen akciók is hasonló szankciókat vontak maguk után, akár külföldi, akár magyar állam­polgár megmentéséről volt szó, az akkori „törvényektől", az üldözéstől. 145 Pén­zes Pál vájár a soproni Füredi Oszkár építészt bújtatta. Füredi ismert személy volt Brennbergben, az igazgatóhoz személyes barátság fűzte, és sok munkát is végzett a telepen a bányának s a munkásoknak. (Nyugdíjasotthonok) A dolog kitudódott, Pénzest és Füredit is elfogták, Kőhidára vitték és megkínozták. Ki tudja, milyen sors vár rájuk, ha az eset nem a fasiszta rendszer itteni utolsó napjaiban történik, ha fasisztáknak idejük lett volna őket koncentrációs táborba hurcolni. 146 Üldözött lett Vajk Artúr igazgató is, akit 1944-ben a zsidótörvények alapján elmozdítottak igazgatói állásából. 1945 januárjában őt is elfogták a nyi­lasok, és súlyos bántalmazások között vallatták. 147 A fasizmus magyarországi végnapjai Sopron környékén zajlottak le. Az utolsó napok soproni eseménytörténetének — szerencsére csak — érdekes epi­zódja Szálasi „nemzetvezető" rövid brennbergi tartózkodása. A fasiszta rend­szer itteni halódása azonban sajnos nemcsak epizód volt. Utolsó lélegzetükig kegyetlenek vol L ak a nyilas bérencek, és üldözték a demokráciának még a gon­dolatát is, üldözték elsősorban a munkásmozgalmat, annak vezetőit. Brennberg­ből is több vezetőt elvittek, börtönbe zártak vagy internáltak. Az utolsó napok­ban a nyilas karhatalmi tevékenység csupán számonkérésekből, azaz üldözé­sekből és agyonlövésekből állt. Brennbergben a németek lőttek agyon négy egyetemistát a telep felszabadulásának napján. 148 A bátor brennbergi munkásokat azonban nem lehetett megfélemlíteni, iga­zuktól eltéríteni. Láttuk, a fasiszta politikának egyik sem hódolt be. A növekvő terror cs?k az elkeseredést, az elszántságot növelte bennük. A munkásságban volt tartás, és ez a tartás antifasiszta volt. Ellenálltak a rendszernek minden cselekedetükkel, ha fegyveres ellenállásra nem is adódott lehetőségük, úgy ér­ték meg a felszabadulást, hogy sem az egyes munkásoknak, sem az egész moz­galomnak nem volt szégyenkezni valója. 149 összegezés Végigtekintve a brennbergi munkásmozgalom két világháború közötti sza­kaszának történetén — amelyet itt vázlatosan igyekeztünk ismertetni —, meg­143 GySmL:2 A bánya emlékkönyve. 144 SH 1943. V. 29. — Németország alatt a szomszédos volt Ausztriát kell érteni. 145 SH 1945. III. 3., 1944. V. 26. "146 Uo. 1945. III. 3. 19. — OL Z. 292. 43. cs. 225. d. 1. p. 147 SH 1942. I. 28. 1944. V. 26. — OL Z. 292. 43. cs. 225. d. 1—3. p. L. 21. sz. mel­léklet. 148 LFM Magnó. Nagy János és Szilas Pál emlékezése. 149 L. 21. sz. melléklet. LFM Nagy János emlékezése.

Next

/
Thumbnails
Contents