Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Környei A.: Brennbergbányai munkásmozgalmak a két világháború között

8. ábra. Szociáldemokrata vezetők egy 1922. évi népgyűlésen: 1. Haller Ferenc, 2. Skallár János, 3. Wyborny Ferenc, 4. Peyer Károly, 5. Wikipil Rezső, 6. Modrián János az újabb konjunktúra kezdő évében tett kísérletet. Ez a kísérlet azonban, mint a következő évi sztrájkból is kiderül, sikertelen maradt, a bányaigazgató különféle kifogásokkal és döntésekkel a kérés teljesítését elhárította.

85 A fent röviden ismertetett bérmozgalmak több tanulsággal szolgálnak, általános vonásokat mutatnak fel. Mindenekelőtt az a tanulságuk, hogy bennük nagyon világosan megfigyelhető mindig a pillanatnyi gazdasági helyzet, s annak hatása a politikai erőviszonyokra, mint a mozgalmak taktikai rugója mindkét oldalról. Egy másik jelenség, amelyre azonnal felfigyelünk, a mozgalmak mértéktartó, szelíd jellege, mint ahogyan a brennbergi munkásság ekkori vezérének a fejezet élén idézett soraiból is kitűnik. S itt nemcsak a bánya viszonyaiban végbement alapvető változásokról van szó. Nemcsak arról pl., hogy az új bányaigazgató, Vajk Artúr nemcsak kitűnő üzletember, hanem még kitűnőbb poli ikus is volt, aki értett a munkásmozgalmak leszereléséhez, egy vállalat zökkenőmentes vezetéséhez. A mozgalmak jellegének elsődleges meghatározója az általános gazdaságipolitikai viszonyok mellett a munkásság egészének szervezettsége, e szervezett85 1937. IV. 25-i béremelési kérelem. OL Z. 292. 45. cs. 318. d. 3. p. L. a 18. sz. mellékletet. Az akkori megélhetési viszonyokra 1.: OL Z. 292. 45. cs. 331. d. 3. p. 19. sz. melléklet. — Ezt vö. a keresetekkel, amelyek azonosak az 1927. évivel (1. 15. sz. melléklet), így a kialakult kép szomorúsága némileg csökken, mert legalábbis a kimutatások szerint a létfenntartási költségek azóta csökkentek valamivel. 331