Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Környei A.: Brennbergbányai munkásmozgalmak a két világháború között
Mindkét gyűlésen jelen voltak a brennbergi munkásság küldöttei is, annak a munkásságnak küldöttei, amely számos más tanújelét adta, fegyverrel is Tanácsmagyarországhoz való ragaszkodásának. 46 Fehérmagyarország azonban már nem hazája ennek a munkásságnak, a Kommün bukása után a munkásság számára egészen más szituációban jelentkezett az elcsatolás kérdése. A nyugatmagyarországi munkásság számára az elcsatolás a fehérterror előli megmenekülést jelentette volna, egy olyan országba való átkerü 1 ést, amelynek politikai arculata (különösen Bécsben és Alsó-Ausztriában) erősen szocialista jellegű, ahol még mindig napirenden van a proletáráUam megteremtése. Az osztrák munkásmozgalommal régi, sokrétű és erős kapcsolata volt a nyugat-magyarországi és elsősorban a brennbergi németajkú munkásságnak, s a kapcsolatok köre a Kommün bukása óta a magyar kommunista emigránsokkal való eleven érintkezés révén bővült. Az emigránsok között több brennbergi kommunista is akadt. 47 Végül is a fehérterror ténye idegenítette el a munkásokat a magyar államrendszertől/' 8 A Nyugat-Magyarországon különös kegyetlenséggel tomboló fehérterror élesebbé tette a munkásság tudatában a két ország politikai berendezésének különbségét, illetve ennek értékelését. S az elcsatolás kérdése vissza is hatott ezekre a viszonyokra. A rendezetlen államiság tág teret adott a különféle fehér alakulatok garázdaságának, ugyanakkor ez a terror nemcsak nagyobb feladatokat rótt az itteni munkásmozgalomra, hanem rendezetlen viszonyok, az éles ellentétek erősítették a munkásság elszántságát és a munkásmozgalomnak is nagyobb lehetőségeket nyújtottak. Nagyobb felada + ot jelentett elsősorban a fehérterror üldözöttéinek kimenekítése és az emigrációval való állandó kapcsolat. 49 A lehetőségeket az nyújtotta, hogy az állami hovatartozás rendezéséig a hivatalos államhatalmi szervek nem mertek és nem tudtak teljes eréllyel fellépni a munkásmozgalmak ellen. 50 A munkásmozgalmon belül pedig az emigrációval és az osztrák kommunista mozgalommal való kapcsolatban rejlettek nagy lehetőségek. 46 SVU 1919. VTT. 24. 26. — A pecsenvédi szénára sta mo^alnm lworés'Sre gondolunk többek között. — A munkástanács határozata. 1919. VII. 23. SVU 1919. VII. 24. — A nvugat-macvarországi kérdés ekkori történetére 1.: Soós K., A nyugat-magyarországi kérdés. 1918—19. Bp., 1962. stb. — Koncsek L., i. m. 47 A Tanácsköztársaság bukása óta több brennbergi munkás ment át a határon a letartóztatás elől. LFM Magnó, Kosteuc Ferenc közlése. — 1919 augusztusa óta 1920 augusztusában volt nagyobb mérvű kimenekülés, amikor 10 kommunista bányász ha<*vta el a telenet. Név szerint: Knatzer János, Dornwekin<ïer Antal. Hofer Antal, Hoffmann Rezső III., Gager András. Marchl János III., Horacek Valentin. Buchta Ferenc és Stranek János. A bányaigazgató szerint: ..Nem tartjuk kizártnak, ho«v nevezettek részesek a Blasián Viktor volt bányaigazgató urunk ellen 1918. dec. 13-án elkövetett merényletben és minthogv hosszú idő után most volt ez ügyben újabb tanúkihallgatás és nyomozás, fentiek félelmükben megszöktek Ausztriába." OL Z. 298. 17. cs. 76. d. 54. o. A fentiekből kiderül, hogy a forradalmi cselekedetek megtorlása egy év ut^n Brennberçben is megkezdődött. — Az említett merényletre 1.: Környei, i. m. SSz (1968) 211. o. 09691 12. o. — A brennber<*i Q knek kancsolatuk volt a századelő mozgalmainak, az 1907—09. évi hatalmas sztrájkok menekültieivel is. akik a közeli Grünbach bányateleden telenedtek le. Kostelez Feren^ és Csermák Hugó közlése. — Arbeiter Zeitung, 1907. nov. GySmL:2 Polgm. XVI. 1909. 48 Ennek bizonyítására a nolitikum mellett az ellátás kérdését is felhozhatiuk. A háború vége óta számos elrettentő eset riaszthatta vissza Sopron megye népét az éhező Ausztriától. 49 Az emi »rációt is védeni kellett a fehér tisztektől. L. pl. Schön Béla elrablásának esetét, 1919. XII. 10. 50 L. a februári mozgalmat, 25. sz. jegyzet. 320
