Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Környei A.: Brennbergbányai munkásmozgalmak a két világháború között

A bányaigazgató nagyon jól ismerte a sztrájkmozgalmak gazdasági és politikai összetevőit. A gazdasági okokat bér ja vitásokkal próbálná kiküszöbölni, a politikaiakról pedig az a véleménye, hogy: „egyelőre a várakozás álláspontjára helyezkedünk". . . Káldor bányaigazgató a részvénytársaság igazgatóságának irt másik levelében a bérviszonyokat így ismerteti: „Általában a keresetek kicsinyek Kicsinyek azok a bérek is, amelyet az egyesek nem szakmánymunkak után kapnak hanem úgynevezett urasági munkáik után húznak. Ezen utóbbi eljesitmenyet a megbízható (természetesen jól dotált) altisztek, felvigyázok által fokoztathatnók, de miután úgy látszik, ezek együtt éreznek éppen az anyagiak miatt velük ' ezidőszerint nem szorítják munkára munkástársaikat. Egy erős tűzmunkát végző kovácsmester ma itt 26,01 muszakberert dolgozik Egy igen jó ács, aki önállóan dolgozik, csekély magyarázat után oly munkát állít helyre társaival, hová máskülönben pallért kellene tenni, kap 23 és egynehány fillért. Női munkásaink például csatlós munkát végzők, amilyent mashol 18—22 éves férfi munkás végez (csilletoló, aknától a szeparációba) KU- és néhány fillért kap, mások 7-8 koronát. Állandóan látni, hogy ezek felvigyázói velük tárgyalnak, és éppen a megélhetésről, ez rosszt vért szül, természetesen 3. ábra. Az erőmű dolgozói 1920 körül brennbergi munkakörülményeket, ugyanakkor a munkásmozgalom .Ívelésére is na*y hajlandóságot mutat. (Pedig ez akkor még nem az ő feladata volt, beosztott mérnök lévén ) Káldor igazgató az értékelést olyan politikai szituációban egészítette ki, amikor az Ausztriához való csatolás hírére a munkások aktivitása megnőtt. 315