Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Környei A.: Brennbergbányai munkásmozgalmak a két világháború között

BRENNBERGBÄNYAI MUNKÁSMOZGALMAK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT „Itten igazi bányászok dolgoztak. Aki itt megállta a helyét, az nem félt sem a mélységtől, sem a melegtől, a bányaigazgatótól, de még a csendőröktől sem. Mi naponta halálra voltunk szánva, nekünk nem számított a veszély semmit, ezért mertük a szánkat is kinyitni." (Bradács Ferenc 82 éves bányász szavai) A brennbergi bányatelep munkásságának mozgalmai a magyar munkásmozgalmak történetében kiemelkedő jelentőségűek nemcsak az akkori Sopron megyében, de az egész Nyugat-Magyarországon is. Erről a munkásmozgalom helyi története tanúskodik, magyarázatát pedig a bányamunka és a bányamunkásság szervezettségének hagyományaiban és sajátosságaiban leljük. A bányászat a legkorábban kifejlett iparág, következésképpen a bányamunkások mozgalmai, szervezetei is a legkorábban és legfejlettebben mutatják a munkásosztály osztálytudatos Önálló megnyilvánulásait. Sopron környékén a brennbergi bányamunkások szervezettsége járt a munkásmozgalmak élén, a brennbergiek mozgalmai és szervezetei reagáltak legelőbb és a leghelyesebben a gazdasági és politikai viszonyok változásaira.

1 A feljebb mondottak ráillenek a brennbergi munkásmozgalomnak a Tanácsköztársaságig lezajlott szakaszára. A Tanácsköztársaság harcaiban is élenjárt a brennbergi munkásság Sopron megyében, sőt mozgalmai hatottak Dunántúl távolabbi vidékein is. Jelen dolgozatunk célja megvizsgálni, a brennbergi munkásmozgalom megtartotta-e vezető szerepét a fehérterror időszakában, milyen jellemzőket mutat ez a mozgalom a kor sajátos nemzeti és helyi társadalmi-politikai viszonyai közepette, ezek a jellemzők mennyiben hangsúlyozzák az általános nemzeti történelem egy-egy meghatározó jelentőségű vonását, illetve mennyiben mutatnak azoktól eltérő vonásokat. Elöljáróban megjegyezhetjük, hogy a feltárandó sajátosságok nem speciálisan brennbergiek, hanem legalábbis speciálisan nyugat-magyarországiak, és ezen keresztül legalábbis zömükben magyarországiak. Leszögezhetjük továbbá azt is, hogy a nyugat-magyarországi vonásokon belül a brennbergi mozgalom továbbra is a legerősebb és élenjáró. Előre megjegyzendő az is, hogy az itteni munkásmozgalom eddigi történetének és a magyar munkásmozgalom történetének meghatározó vonásai mellett, 1 A brennbergi munkásmozgalom történetének eddigi irodalma: Faller J., Brennbergbányai munkásmozgalmak, Az 1907. évi sztrájkok. SSz (1959) 222—239. o. Faller, Brennbergbányai munkásmozgalmak, Az 1908—1909. évi sztrájkok. SSz (1964) 118—126. és 193—222. o. Garai L., Garbai Sándor soproni szereplése SSz (1966) 236-^ 239. o. Reményi V., Brennbergbánya szociális fejlődése. SSz (1941) 1. sz. Környei A., Az osztályharc néhány kérdése Sopron megyében a polgári demokratikus forradalom időszakában. SSz (1969) 3—17. o. Környei, A brennbergi bánya és munkásmozgalom vázlatos története. SSz (1968) 193—229. o. 3Ű7