Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez
soknak. A priuszával kapcsolatos adatokat éppen ebben az időszakban állapította meg a rendőrkapitányság. Ezek szerint a bécsi születésű, de győri illetőségű Hampel Károly kocsigyártó segéd, a „szocialisztikus elvekért rajongó", büntetlen előéletű egyénként szerepelt a politikai nyilvántartásban. 23 A munkásmozgalmi tevékenység élénkülését egyébként 1897 őszén nemcsak Győrött, hanem a megye falvaiban is észlelhették az illetékes hatóságok. A főispánnak az utolsó negyedévről felterjesztett, részletes összefoglaló jelentéséből is ezek a megállapítások olvashatók ki. A vasárnapokon megtartott munkásértekezleteken, kocsmai összejöveteleken kívül (melyeken rendszerint 60—70 személy vett rész.), Győrött szeptember hó 26-án nagyobb arányú népgyűlés megtartására került sor. Ez alkalommal kb. 400 főnyi hallgatóság előtt fejtették ki a helyi szónokok (Alapy Ferenc és Horváth Ferenc) a szociáldemokrata pártnak az általános választójog kérdésében kialakított állásfoglalását. A tájékoztatás során arról is szó esett, hogy a szervezetit munkásság képviselői Budapesten a közeljövőben, országos kongresszust kívánnak tartani, hogy követeléseiket memorandum alakjában terjesszék a kormány elé. Amennyiben pedig szándékaikat nem tudnák megvalósítani, a munkástömegek mindenütt sztrájkba fognak lépni. 24 A megyeszékhelyet környező települések közül, különösen Győrsziget, Révfalu és Győrszentiván községekből érkeztek olyan jelentések (részben névtelen levelek) a rendőrkapitányságra, amelyek az ottani mezei és gyári munkások, a kisgazdák, valamint a kisiparosok helyi aktivitására mutattak. A szigetiek és révfalusiak főleg kocsmai találkozók keretében beszélték meg a problémákat és további teendőket; bár ezek a rendszeres összejövetelek nem tették szükségessé a hatósági beavatkozást, mégis állandó permanenciát követeltek a rendészeti szervektől. Győrszentiván szocialista érzelmű lakossága (élén az itt lakó vagongyári munkásokkal), két ízben is népgyűlést akart tartani, de a járási főszolgabíró a rendőrségi közegekkel meghiúsíttatta az ilyen irányú kísérleteket, akárcsak Péc községben, ahol a megjelent csendőr-őrjárat oszlatta szét az összegyűlteket. A fokozódó ellenintézkedések persze hamarosan gátat vetettek a mozgalmi élet további erősödésének, főleg azután, hogy a győri Vagon- és Gépgyár igazgatósága, felsőbb utasításra ugyan, de mindenképpen ígéretét megszegve, éppen a téli hónapok küszöbén kezdte elbocsátani azokat a személyeket, akik a szeptemberi munkabeszüntetésben részesek voltak. Akcióját következetesen és fondorlatos módon hajtotta végre, amennyiben először a kevésbé ismert dolgozóknak mondott fel (kisebb csoportokban), majd mikor ezek elszéledtek, vagy másutt kerestek munkát, csak azután került sor az irányítók (köztük a főszervező Horváth Ferenc) elbocsátására. A főispánt azonban — úgy látszik —• ezek a radikális lépések sem nyugtatták meg teljesen, mert a már említett, összefoglaló jelentését az alábbi sorok kíséretében fejezte be: „Mindezek dacára a helyzet komoly, s éber figyelmet kíván, mert noha az aratás alkalmával nyílt sztrájk nem ütött ki, a munkaadók és munkások közt felmerültek oly különbözetek, melyekből arra lahet következtetni, hogy a jövő évben a követelések fokozottabb mérvben fognak érvényesülni, ... az iparosok közt pedig máris nagy mérvben elharapództak a szociális elvek és törekvések." 25 Az utóbbi megállapítás kapcsán gr. Laszberg Rezső főispán minden bizonnyal elsősorban az üzemekben 23 GySmLrl Győr város rendőrkapitányi hivatalának iratai 10 044/1897. 24 Uo. Győr város rendőrkapitányi hivatalának iratai 10 649/1897. 25 Uo. Győr megye és város főispánjának iratai 17/1897. biz.
