Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez
tói azt, hogy ha a hatóság, egyes izgatók által felbujtogatott tömegek rendzavarásán okulva, nem engedi meg a tüntetésszerű felvonulásokat, ezeket ne erőltessék." 11 A karhatalmi készenlét különben ebben az évben már két kaszárnyára terjedt ki (egy szakasz lovasság is „Bereitschaft"-ban volt), mégis úgy alakult a helyzet, hogy a Komló-kert ez alkalommal is, szinte észrevétlenül, benépesedett. A rendőrségi jelentés szerint csupán a Hajógyár munkásai közül 30-an, a Stadel Gépgyár néhány dolgozója, asztalos- és csizmadia-segédek, valamint szegény iparosok, összesen mintegy hatvanan gyűltek egybe a szokásos helyen. De ennél sokkal többen lehettek, hiszen a lovasság permanenciájára még a késő esti órákban is szükség volt, a távbeszélő ügyeleti szolgálatot pedig egész éjjel fenn kellett tartani. 12 Az említett megtorlási eljárás keretében azonban a kapitányság nem elégedett meg a felelősségre vonással, hanem a városi tanács útján előterjesztést tett a belügyminiszterhez, hogy kívánatos lenne hatékony intézkedéseket tenni a szabálytalanul szervezett (nyilván munkás jellegű) egyletek működésének megakadályozása és a különféle titkos társulatok tevékenységének ellenőrzése érdekében. — E lépésekkel szinte egyidőben — képmutató módon — ilyen hangvételű magyarázgatások jelentek meg a helyi sajtóban: „Nem vagyunk ellenségei a munkásosztály kívánalmainak, érdekeinek, sőt lapunk éppen szócsöve lesz azoknak mindaddig, míg jogosak, míg társadalmi és állami létalapjaink ellen nem törnek." 13 Bizonyosra vehető, hogy a győri kezdeményezéshez hasonlóan, más megyék és városok részéről is érkeztek ilyen értelmű beadványok a kormányzathoz, mert néhány hónarjpal később (1895 nyarán), szinte korholó hangú körrendeletben hívta fel a belügyminiszter — többek között — a győri polgármestert és alispánt is, hogy az egyesületi e'lenőrzések területén a legnagyobb szigorral és körültekintéssel köteles eljárni. A közigazgatási és rendészeti szerveknek ettől kezdődően, hatványozott figyelmet kellett arra fordítaniuk, hogv „az alakulóban levő egyesüle + ek nem rejtenek-e magukban a fennáró rend felforgatására irányuló célzatokat", illetve „összejöveteleik nem szo 7 gálnak-e ürügyül valamely meg nem engedett, az alapszabásokkal össze nem egyeztethető agitáció folytatására". 14 Ez a körrendelet egyébként csak egyik láncszeme volt a sorozatos óvóintézkedéseknek. 1895 elejétől kezdve, egymást köve+ve láttak napvilágot a legkülönbözőbb rendeletek, bizaïm^s utasítások, hogy gátat vessenek a mindjobban teret hódító szocialista vagy miként az egykorú iratok gyakran említik, „az elharapódzó anarchista" propagandának. Győr megve és város főispániának február hó 17-én kelt rendelete pl. abból a szemoontból figveïmet érdemlő, hogy e veszélyes tanok és eszmék fokozódó terjedéséről ad tájékoztatást, amelyek nemcsak a társadalom minden osztályában (elsősorban persze az ipari munkásság tömegeiben) találnak termékeny talmira, hanem már a hadsereg sorait is megmételyezik. 15 Ugyancsak érdekes a vármegyei közigazgatási bizottságnak a főisoánhoz felteri esztett (1895 nyár véeiï helyzetjelentése, melvnek belügyi részében az alábbiak olvashatók: „Az általános szociális irányú tanok é<? mozgalmak áramlatát megfigyelve, örömmel állapítjuk meg, hogy az még eddig eléggé kielégítő, 11 GyH 1894. évf. 40. sz. 12 GySmL:l Győr város tanácsának iratai 2777/1894. 13 GyH 1894. évf. 62. sz. 14 GySmLrl Győr város polgármesterének iratai 1460/1895. 15 Uo. Győr megye alispáni iratai 1534/1895. 290
