Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Tomaj F.: Győrsziget és Révfalupataház községek Győrhöz csatolásának története

Békés kiegyezés A város ellen indított per — bírói ítélet nélkül — békés kiegyezéssel végződött. A kezdeményező lépést Győr város tanácsa tette meg. A városi tanács 1910 decemberének végén átirattal fordult a vármegye alispánjához, ebben elmondta, hogy a két törvényhatóság között megindított és jelenleg is folyamatban levő per nem szolgálja a testvéries jóviszonyt. Fontos lenne, hogy a vitás kérdés békés megegyezéssel érjen véget. Ha a vármegye is hajlandónak mutatkozik erre, nevezze meg a tárgyalásra kiküldötteit.

59 Válaszában az alispán kijelentette, hogy „a két törvényhatóság közötti jóviszony fenntartása és ápolása egyik leghőbb vágyunkat képezi.

60 A tárgyaláson megállapították, hogy a megye a várostól négy címen kíván kártérítést:

61 61 313 K 11 f 40 800 K 00 f 5 000 K 00 f 6 200 K 00 f összesen 113 313 K 11 í A szigeti híd értékének megtérítésével kapcsolatban a város polgármestere kijelentette, hogy bár a híd a városra nézve csak terhet jelent, mégis az építési költségek részbeni megtérítésétől nem zárkózik el. A híd értékének kiszámítási módjára vonatkozóan azt javasolta, hogy mindkét törvényhatóság utasítsa mérnöki szakközegeit, akik állapítsák meg, mi volt a híd építési költsége, mi a hídnak, illetve az ugyanilyen minőségű anyagból épült és hasonló szerkezetű híd élettartama. Az építési költségeket a híd élettartamával el kell osztani, ki kell számítani, mennyi az egy évre eső összeg, és mennyi az arra a 15 évre eső rész, amely időn át a vármegye tulajdonában volt. A 15 évre eső összeget viselje a vármegye, míg a fennmaradó összeget átvállalja a város. A rév- és part jog megváltása tekintetében a város korábbi álláspontját fenntartotta, kártérítésre nem kötelezhető. Arra való tekintettel azonban, hogy a híd építése a város forgalmát növelte, méltányosnak tartja, hogy azért a vármegye bizonyos kárpótlást kapjon. Mivel azonban nem talál olyan kulcsot, amely a város piacának nagyobb területekkel való összeköttetéséből származó haszon pénzbeli értékének kiszámítására alkalmas lenne, hajlandó arra, hogy az alsó híd vám jövedelemcsökkenésének kárpótlásaként kifizetett 6200 koronát teljes egészében és a régi hajóhíd és révház 5000 korona vételárának egy részét átvállalja. Ez utóbbiból azonban az eladási árat le kell vonni, és a fennmaradó összeget a hídépítési költségekhez kell csatolni. A várost terhelő részt ebből az építési költségekre már elfogadott eljárás szerint kell kiszámítani. Az alispán kijelentette, hogy a keresetlevélben elfoglalt álláspontját mind a három kérdésben fenntartja, mivel azonban a révjog és partjog megváltása kérdésében „boldog örökösként" látszólag a város álláspontja tűnik fel helyesnek, és az ügy békés megoldását szintén kívánja, a fentiekhez hozzájárul. A vármegye közgyűlése a javaslatot azzal a kiegészítéssel fogadta el, hogy a megkötésre kerülő egyezségben a vámmentességet továbbra is biztosítani 59 Uo. Győr város tanácsi iratok 16 487/1910. 60 Uo. Győr megye alispáni iratok 428/1911. 61 Uo. Győr vármegye alispáni iratai I. 1918/5555 a) a szigeti híd becsértéke b) a rév- és part jog megváltása c) a régi hajóhíd és bódé értéke d) az alsó híd vámjövedelme csökkenésének pótlása 280