Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Tomaj F.: Győrsziget és Révfalupataház községek Győrhöz csatolásának története
felé vezető úttól délre, a Duna bal partján húzódott. A városhoz közelebb eső alsó részét V. István — 1271-ben — a királyi Győr polgárainak adományozta. Malomsok és Felfalu később, mint egy község, Pataház néven szerepelt, de még a XVI. században is, mind a három név használatban volt. 32 A századfordulón Révfalu pataház területe 1096 kat. hold, közel ké*"S7er akkora, mint Győrszigeté. Népességének száma azonban mindössze 3064 fő, házainak száma pedig 274 volt. Lakosai földművelők, kertészek, kézművesek, halászok, hajósok és napszámosok voltak, akik közül már ebben az időben is igen sokan jártak Győr város különböző üzemeibe dolgozni. A közcég ebben az időben még kifejezetten falusi jellegű település, amelyből csak a Torkos kastély, a Battyányi-ház, az iskola és a községház emelkedett ki. Az iparnak sem jutott sok szerep a községben: mindössze egy régi. elpusztult hamuzsírgyár enVéke és egy nagvobb téglagyár (Bácsa felé), néhány vízimalom, s a község mindennapi szükségleteit kie'égítő kisipari műhely képviselte. 33 Révfalupataháznak Győr várossal való egyesítésére a kezdeményező lépést — közvetlenül a századforduló után — a községi képviselő-testület tette meg. Az 1902. február 20-án tartott ülésében foglalkozott az egyesítés lehetőségének kérdésével, és bizottságot küldött ki a feltételek kido^ozására. A k'küMött bizottság aránylag rövid idő alatt készült el javaslatával, és azt a község képviselő-testülete április 27-én 30 szavazattal 3 ellenében el is fogadta. 3 ' 1 A község 11 pontba foglalt feltételei a következők voltak. A község lakossága ugvanazokat a jogokat élvezi, mint a város lakossága. A Rábca-meder elvezetéséből számított egy év alatt a városnak — Győr és Révfalu közöl; — egy állandó, a kocsiközlekedésre is szolgáló vashidat kell építeni. Ha az egyesüléstől számított két év alatt a Rábca medrét nem vezetnék el, az állandó hidat az egyesülés harmadik évében kell megépí L eni. A községnek mintegy 400 000 k a rona ér l ékű tehermentes vagyonát a város átveszi, és ebből építi meg a hidat. Ezen a hídon a község, ideértve a pataháziakat is, kocsival és gyalog minden időben télies vámmentességet élvez. Az állandó hídon a révfalui hídfőig közkutat ke T l felállítani, amelyet a lakosság díimentesen használhat. A belterületek felmérése és leitmérése u + án Révfalu utcáinak a rendelését, kövezését és világítását olyan arányban ke 1 ! elvégezni mint a város egvéb részén. A város köteges az egyesítés után Révfalu területén rendőrőrsállomást szervezni. A jegyzőt, a segédjegvzőt, a tanítókat, szülésznőt és a ,,szolgaszemélyzetet", jogaik épségben tartásával a város átveszi. Végül Révfalu elnevezést a jövőben is megtartják. 35 A város törvényhatósági bizottsága 1902. évi május 14-én tartott rendes közgyűlésén foglalkozott Révfalupataház javaslatával. Bár a feltételek teljesítése elég jelentős mértékű megterhelést jelentett volna a város háztartása számára, a közgyűlés a város jövője érdekében mégis kimondta, hogy a maga részéről is óhajtja az egyesítést. Egyben bizottságot küldött ki azzal az utasísítással, hogy amennyiben az egyesítés ügyét Győrsziget is újból fel kívánná vetni, a tárgyalásokat mindkét község megbízottaival és azonkívül Győr vármegyével folytassa le. A közgyűlés a megyéhez is átírt, és kérte, hogy megbízottjait szintén küldje ki. 36 32 Uo. 80. 33 Szabadi B., i. m. 34 GySmL:l Révfalu képvt. hat. kiv. 9/1902. Győr megye alispáni iratok I. 1918/5555. 35 Uo. 36 Uo. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 121/1902. 271
